Középpontban a talajtakarásos parlag
Jövőre módosulnak a HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületek feltételei. Ezért a gazdálkodóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vetésváltási szabályokra.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/10/farmland-76574_640-300x200.jpg)
(Fotó: Pixabay)
2023 őszén a gazdálkodók számára kiemelt fontosságú kérdés, hogy 2024-ben mely területek számítanak majd HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületnek. Az Európai Bizottság a jövőre nézve nem látja szükségesnek, hogy a gazdálkodók parlagterületeiken élelmiszercélú növénykultúrákat termelhessenek, és azokat egyidejűleg HMKÁ 8-ba is beszámíthassák. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak. Parlagon hagyott terület az tekinthető, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be, illetve amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek a gazdálkodók. A növényvédőszer-használat sem megengedett a már a zöldítésben alkalmazott ökológiai jelentőségű területek (EFA) gyakorlatához hasonlóan.
A HMKÁ 8-ban elszámolható parlagterületnek valamilyen talajtakarással kell rendelkeznie a pihentetési időszak alatt
A parlagterületen a talajtakarásnak a talaj szempontjából leghasznosabb módja a vetett/telepített talajtakaró növényzet. A gazdálkodók számos növény közül választhatnak, melyek közül sok önmagában is elfogadott takarónövényként szolgálhat, míg néhány csak más növényekkel együtt. Például a fehérvirágú édes csillagfürt, lucerna és még sok más növény önmagában is vethető takarónövénynek, míg a tarlórépa, takarmányrépa és csicsóka csak más növényekkel együtt alkalmazható.
A gazdálkodók április 15-ig vethetnek vagy telepíthetnek méhlegelő vagy vadvirágos keveréket, amelyek közül sok már az AKG-ból is ismert
Új elemként bevezetik a vadvirágos keveréket a biodiverzitás és az ízeltlábúak életterének kiterjesztése érdekében. A gazdálkodók a tarlómaradványokat és a spontán megjelenő zöld növényzetet is meghagyhatják, azonban kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályoznia a virágzást. Fontos kiemelni, hogy a HMKÁ 8 keretében elszámolt parlagon hagyott területeken tilos növényvédő szert alkalmazni, beleértve a csávázott vetőmagot is. Ezen területeken a termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe a tárgyévben. További részletek itt érhetők el.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >Fenntartható vendéglátás Magyarországon: a 2024-es év úttörői
Magyarországon a fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb kihívása, különösen az éttermi…
Tovább olvasom >