Közel százmillió euróval csökkentette a magyar agrárkivitelt az orosz embargó

Nem kímélte a magyar agrár-élelmiszeripart a 2014-ben bevezetett orosz importtilalom, három év alatt csaknem százmillió euróval csökkent az ágazat kivitele – írja a Magyar Idők. Ezzel megtört egy több éve tartó dinamikus bővülés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a közvetlen kiesésnél károsabb hatást okozott az embargó miatt az uniós piacokon rekedt áru. A jövő a korlátozások feloldása után sem lesz rózsás, nehéz dolguk lesz azoknak a termelőknek, akik szeretnék visszaszerezni korábbi pia­cukat Oroszországban.

Csaknem százmillió euróval csökkent az orosz embargó bevezetése óta az országba irányuló magyar export – közölte lapunk megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az Oroszországba irányuló közvetlen agrár-élelmiszeripari kivitel értéke a 2013-as 267 millió euróról 171 millió euróra mérséklődött 2016 végére. Ez árutömegben kifejezve mintegy ötvenezer tonnás piacvesztést jelentett hazánknak. A kamara szerint azonban még ennél is jelentősebb az a közvetett kár, amit az európai unió belső piacain ragadt elsősorban tej, tejtermék, sertéshús, baromfihús, zöldség, gyümölcs árufelesleg okozott. Az áresés egyes termékeknél az időszakosan, míg másoknál a folyamatosan jelentkező túlkínálat miatt alakult ki és jelentősen visszavetette a gazdálkodók bevételeit. Az Európai Unió tej- és sertéstermelőinek – a brüsszeli intézkedések és az új piacok megnyitása ellenére – tavaly az egyre csökkenő felvásárlási árak miatt a helyzet kilátástalanná vált, ami több esetben is tüntetésekhez vezetett. A gazdák egy része a termelés csökkentésével számolt, sokan közülük pedig a tevékenységük megszüntetésén gondolkodtak. Azóta mérséklődtek ugyan a tej- és sertéságazat problémái, de a NAK szakértői szerint korántsem oldódott meg a helyzet.

Az állattartók mellett a legnagyobb veszteséget a kertészetek szenvedték el. Az Oroszországba irányuló friss zöldség-gyümölcs exportunk ugyanis az elmúlt két évben szinte eltűnt. Holott az embargó előtt dinamikusan fejlődött a friss áru kivitele, 2013-ban például már 34 344 tonna zöldséget és 4454 tonna gyümölcsöt, összesen tehát csaknem negyvenezer tonna friss zöldség-gyümölcsöt szállítottak orosz partnereiknek a termelők. Ezt követően 2015-ben 1694 tonna zöldség és 19,4 tonna gyümölcs, 2016-ban 1234 tonna zöldség került az orosz piacra, majd a gyümölcsexport megszűnt. Ennek oka, hogy míg az intézkedés bevezetése utáni hónapokban a gyümölcsöt Szerbián vagy Fehéroroszországon keresztül el lehetett juttatni a célállomásra, az orosz fél fokozatosan szigorította az ellenőrzéseket és zárta be a kiskapukat, ezért ezek a csatornák is beszűkültek. – A kiesés valójában nemcsak az export visszaeséséből, hanem a korábban elindított piacépítési lehetőségek elvesztéséből származik – emelte ki lapunknak adott válaszában a kamara. A piacszerzést hosszú távon megnehezítheti, hogy az embargó hatására más termékpályákhoz hasonlóan az orosz zöldség-gyümölcs piacon is az önellátásra törekednek. – Az embargó esetleges feloldása után sem állhat vissza a korábbi szintjére a kivitelünk, addigra ugyanis mások már elfoglalják a helyünket – emelték ki.

Az agráriumhoz hasonlóan az élelmiszeripar is megszenvedte a korlátozást. Az embargó előtt 90 magyar élelmiszeripari vállalat szállíthatta termékeit Oroszországba, a legutóbbi hazai híradások szerint számuk ma 15-re csökkent. Bár az ország vezetése a feldolgozott termékek esetében is az önellátásra törekszik, egyelőre még nagy a lemaradásuk ezen a téren. A felzárkózáshoz korszerű technológiákra és nagy kapacitású üzemekre van szükség. Ebben partnerek lehetnek a hazai vállalkozások, a vegyes vállalatok létrehozásához viszont állami támogatásra van szükség. A technológia mellett vetőmagot, növényvédő szert, konzerveket és egyéb feldolgozott élelmiszereket szállíthatunk az orosz piacra.
(Köpöncei Csilla, magyaridok.hu)