Közel 130 milliárd forintra pályázhatnak önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek
Közel 130 milliárd forintra pályázhatnak önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek március elejétől, az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési fejezetében.
Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. február 24-25-én vidéken ismertette a kormány energiapolitikai elképzeléseit. Az államtitkár csütörtökön Hajdú-Bihar megyébe, pénteken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Az önkormányzati vezetőkből, képviselőkből és vállalkozókból álló hallgatóságának mindkét napon tájékoztatást adott a zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó, az Új Széchenyi Terv keretein belül március elején meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségekről. Hajdú-Bihar megyében megtekintette a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt téglási telephelyét és meghallgatta Debrecen városgazdálkodásért felelős vállalatának jövőbeni fejlesztési terveit, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önkormányzatok megújuló energiahasznosítási lehetőségeiről tartott előadást az Élő Energia 2009-2011 konferencián és ellátogatott a nyírbátori biogáz üzembe.
Az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési pályázatairól szóló tájékoztatóiban Bencsik János kifejtette: 130 milliárd forintnyi pályázható forrásról van szó, amellyel hangsúlyát tekintve ez a harmadik legjelentősebb fejezet az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai között. Ez a rendelkezésre álló forrásmennyiség szerteágazó területeken hasznosul majd a magyar gazdaságban, hiszen a megújuló energián és az energiahatékonyságon túl a környezeti technológiák és a környezetipar területét is magában foglalja a zöldgazdaság-fejlesztés fogalma. Ennek megfelelően a vonatkozó pályázati rendszer zöldenergia, energiahatékonyság, zöldoktatás, zöld foglalkoztatás, környezetipar, zöld kutatás-fejlesztés és innováció alprogramokkal indul – tette hozzá az államtitkár.
Bencsik János mindkét napon kiemelte: a zöldgazdaság-fejlesztési koncepció egyik kiemelt célja további piacokhoz juttatni és ezáltal megerősíteni azon magyar ipari szegmenseket, vállalkozásokat, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal és működésükkel támogatják Magyarország klímavédelmi- és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos célkitűzéseit. Ilyen vállalkozás például a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. is, ahol a magyar és az európai piacra gyártanak többek között magas műszaki színvonalú szolár rendszereket és vegyes tüzelésű kazánokat. De ugyanilyen fontos szerepet tölt be ebben a rendszerben a nyírbátori biogáz üzem is, ahol a megújuló energiaforrás más termékek versenyképes előállításának szolgálatában hasznosul – helyi alapanyagok felhasználásával, helyi munkaerőt foglalkoztatva.
Az Új Széchenyi Terv keretében a zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók március elején indulnak, és számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára. Az ésszerű változások keretében rövidül a bírálati idő, bevezetésre kerül az automatizmusra épülő értékelési rendszer. Lehetőség nyílik a CD-n történő benyújtásra. Az adatlapok terjedelme ötödére csökken, negyven oldal helyett mindössze nyolcoldalas pályázat benyújtására lesz szükség. Segédletként mintadokumentációk kerülnek rendszeresítésre. A KEOP-os pályázatok esetében az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre kerül 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra, valamint az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke egységesen 85%-ra növekszik. Az Új Széchenyi Terv keretei között első körben meghirdetésre kerülő konstrukciókra önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek pályázhatnak.
A zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók az alábbi alfejezetek szerint kerülnek meghirdetésre:
-Megújuló energiaforrások elterjedését ösztönző kiírások – 29,3 milliárd forint
-Épületenergetikai fejlesztéseket támogató kiírások – 11 milliárd forint
-Fenntartható életmódot ösztönző kampányok támogatása – 9,7 milliárd forint
-Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztéseket támogató kiírások – 5,4 milliárd forint
-Települési szilárdhulladék lerakókat érintő rekultivációs programok – 65 milliárd forint
-Élőhely kezeléshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket támogató kiírások – 4 milliárd forint
-Derogációs vízközmű projektek – 5 milliárd forint
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Egyszerre rajongunk a mesterséges intelligenciáért és tartunk tőle
Az Ipsos 2024 júniusában megjelent, 32 ország bevonásával és közel…
Tovább olvasom >Digitális vállalatok Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek…
Tovább olvasom >Megnőtt a vegán ételek iránti kereslet a brit reptereken
Az Egyesült Királyság legnagyobb, a London Stansted, az East Midlands…
Tovább olvasom >