Kozák Tamás: Az állami árszabályozás nem megoldás az inflációra
A kiskereskedelemben zajló piaci folyamatok egyre inkább reflektorfénybe kerülnek, különösen az állami árszabályozások és az inflációs hatások miatt. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az egyoldalú állami beavatkozás nem fenntartható megoldás. A szakértő egy hasonlattal élve kifejtette: „Ha az állami beavatkozás csak a kereskedőket érinti, az olyan, mintha egy fűtési rendszert úgy próbálnánk szabályozni, hogy csak a termosztátot állítjuk el, miközben a kazán tovább működik teljes erővel” – tudjuk meg a Pénzcentrum interjújából.
A kiskereskedelem szerepe az inflációs folyamatokban

Dr. Kozák Tamás
Az élelmiszerárak alakulása összetett gazdasági jelenség, amelyet nem csupán a kereskedelmi láncok befolyásolnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a januári infláció 5% körül alakult, míg az élelmiszerek drágulása nem haladta meg az egyéb szektorok áremelkedési ütemét. A szolgáltatások például éves szinten 9%-os áremelkedést mutattak. Ennek ellenére az élelmiszerárak kiemelt figyelmet kapnak, mivel a háztartások kiadásainak 25-30%-át ezek teszik ki.
Bár a kormányzat elvárja, hogy a kiskereskedelmi láncok mérsékeljék az árakat, a szakértők szerint a piaci mechanizmusok már jelenleg is maximálisan versenyképes környezetet teremtenek. Az üzletek napi szinten akcióznak, hogy fenntartsák vásárlóik lojalitását, és ezt az erős versenyhelyzetet a nemzetközi és hazai láncok egyaránt kihasználják.
A kisebb boltok helyzete és az állami beavatkozások kockázatai
A kiskereskedelemben az egyik legnagyobb probléma a kisebb üzletek versenyhátránya. Az állami árszabályozások ugyanis elsősorban a nagy láncokat ösztönzik arra, hogy még hatékonyabban működjenek, míg a kisebb boltoknak nincs lehetőségük a költségcsökkentésre vagy az áruházláncokéhoz hasonló volumenű akciókra. Ez hosszú távon azzal fenyeget, hogy a kisebb boltok eltűnnek a piacról, mivel nem tudnak versenyezni a nagyobb szereplőkkel.
A beszállítói árak szintén jelentős tényezőt jelentenek az árképzésben. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a kiskereskedők miért nem nyelik le a költségnövekedést, azonban az élelmiszerláncok jelentős része veszteséges vagy csökkenő eredményeket produkál. A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemben mintegy 5 ezer vállalkozás 30 ezer üzletben értékesít, míg egyes beszállítói piacok sokkal koncentráltabbak, ami korlátozza a kereskedők mozgásterét.
Kapcsolódó cikkeink
Az árréstop zökkenőmentes kivezetését segítő javaslatokat tesz az OKSZ
Az Országos Kereskedelmi Szövetség nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további bizonytalanság…
Tovább olvasom >Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatot készít az árréscsökkentés kivezetésére
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további…
Tovább olvasom >Május 19-től jön az új árrésstop a drogériákban – több ezer termék lehet érintett
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentése szerint május 19-én hatályba lép a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új törvényjavaslat védené a hagyományos pénztárakat a nagy üzletekben
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Simicskó István olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely…
Tovább olvasom >Itthon csak importban fogy a bio – kitörési pont lehet a közétkeztetés
Bár a bioélelmiszerek hazai kiskereskedelmi forgalma dinamikusan nő, még mindig…
Tovább olvasom >Új lendületet kapna az egységes piac: uniós stratégia a kereskedelmi akadályok lebontására
Az Európai Bizottság új stratégiával frissítené fel az egységes piacot:…
Tovább olvasom >