Kötelező komposzt – lelkesedés, bizonytalanság és válaszkeresés

Mit tudunk a komposztálásról?

A komposztálás egy természetes folyamat, amely során a szerves anyagok egy része, például a zöldség, gyümölcsmaradékok kávézacc vagy tojáshéjak lebomlanak, és tápanyagban gazdag komposztot vagy humuszt hoznak létre. Ez a komposzt kiváló trágya, amit a kertekben vagy növények tápanyagellátására lehet használni. A komposztálás régóta ismert és széles körben alkalmazott eljárás a kertművelésben.

„Mindig is komposztáltunk. Ennek alapnak kellene lennie azok számára, akiknek van rá lehetősége.”

A szerves hulladék másik része, mint az ételmaradékok, húsnyesedékek, csontok, és más állati eredetű maradékok, nem alkalmasak a komposztálásra, mivel azok rothadása zavarhatja a komposztálási folyamatot. Ezeket külön kell gyűjteni, és erre a célra szolgálna a központi élelmiszerhulladék-gyűjtés. Ilyen maradékokat hatékonyan hasznosítanak például biogázüzemekben, mint például a szarvasi biogázüzemben is, amelyet a MOL vásárolt meg az országos hulladékkoncesszió elnyerése után tavasszal.

Az Energiaügyi Minisztérium csak június 28-án tette közzé a háztartási biohulladék gyűjtését szabályozó jogszabálytervezetet a kormany.hu-n, amelyre a civil szervezetek és az érdeklődők július 6-ig adhatták le véleményüket. Mivel a jogszabályi javaslatot még nem nyújtották be, és nem ismert, mikor lép hatályba, sok kérdés továbbra is tisztázatlan a (MOHU) Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. számára. Mindenesetre bizonyos, hogy január elsejével változás várható, mivel az Európai Uniós rendelkezés (Hulladék Keretirányelv) 2023.12.31-től írja elő a biohulladékok elkülönített gyűjtését, és a MOHU ennek megfelelően tervezi a bevezetést.

A komposztálás témaköréről már a kötelező biohulladék gyűjtési jogszabálytervezet hirdetése előtt is élénk beszélgetés folyt a netezők között, illetve több cikk is született. Vidéken, valamint a kertesházas övezetekben a komposztálásnak hagyománya van és a helyben felhasználhatósága miatt praktikus gyakorlatnak számít. Az utóbbi időben azonban városi környezetben is kezdett elterjedni az úgynevezett „közösségi komposztálás”, ami jellemzően közparkokba elhelyezett szerves hulladék tárolására alkalmas kukákban történik. Ennek előnye az, hogy a keletkezett humuszt helyeben fel tudják használni (pl.: virágágyásokhoz), így teljesen környezetbarát módon tudják hasznosítani a háztartásban keletkezett biohulladékot.

„El kellene terjeszteni a helyben komposztálást. Több helyen működik. Pesten az egyik legnagyobb lakótelepen is van közösségi komposztáló. Nem szállítják, sem 3 naponta sem hetente, hanem az emberek amikor lemennek vásárolni ott dobják ki a növényi hulladékot. Évente kihordják az aljából a földet a házak előtti növényekre. A háztartási szemét kb. egy harmada komposztálható lenne.”

Felhasználói kérdések, bizonytalanság

A komposztálás eljárása tehát nem ismeretlen még városi környezetben sem. A kötelező komposztálás bevezetése mégis kissé váratlanul érte a lakosságot. A vizsgálatunkban ezt a témakört is felmértük, megnéztük, hogy vajon milyen kérdések és aggályok merültek fel a témával kapcsolatban? 

A következő ábrán összefoglaltuk a leggyakrabban felmerülő kérdések és aggályok előfordulási gyakoriságát.

Mit lehet belerakni?

A biohulladékok kötelező szelektálásának bevezetését megelőzően a szakértők szerint is egy részletes tájékoztatást és edukációt kellett volna eszközölni országos szinten. Ez egyrészt azért lenne fontos, mert rámutathatnának, hogy milyen előnyökkel járhat az, ha felelősen kezelik a szerves hulladékot pl.: a környezetvédelem szempontjából. 

„Legyen egy részletesebb útmutató akár a településeken kihelyezve, mit hova ezentúl, és hogyan, miért, és miért fontos! Segítsék a lakosságot minél több tájékoztatóval, és főleg előre meghatározott türelmi idővel!”

Ezen kívül ahhoz, hogy jól működjön a komposztálás fontos azt is tisztázni, hogy milyen típusú hulladékok kerülhetnek bele. Ha nem megfelelő anyagok, például ételmaradékok, csontok vagy kenyérdarabok kerülnek a komposztba, az az egész folyamatot veszélyeztetheti.

„Alap, van komposztálóm. De ebbe mindent bele fognak dobálni, húst, beteg növényeket, stb. amit nem lenne szabad. De azt nyilván nem tudják kiválogatni, szóval benne marad. A szelektívbe is raknak ám mindent.”

Mibe gyűjthetjük?

A városban való komposztálással kapcsolatban többekben felmerült az a kérdés, hogy a lakásban mibe tudja tárolni a szerves hulladékot.

„Jó megoldás, csak kérdés, hogy a komposztot hova tegye. Egy panelben nincs hova szórni. Ráadásul ez is „szag” hatással van.”

A tárolással kapcsolatban sokan megemlítették a helyigény mellett a szag problémát, ami egy kis lakásban komoly gondot okozhat.

„bárki bármit mond, annak van szaga! A komposztálásnak is, csak ugye ha a kert hátsó részében van, meg szabad levegőn, azért nem ugyanaz, mint ha az 50 nm-es panelben komposztálnak, persze édi kis edényekben.”

Milyen gyakran viszik el?

A netezőknek a kötelező komposztálással kapcsolatos aggodalmaik között gyakran szerepel a hulladék elszállításának gyakorisága. Tartanak attól, hogy ha nem szállítják el a komposztot rendszeresen, az higiéniai problémákat okozhat.

„Több kerületben se vitték el heteken át a zöldhulladékot. Ott rohadt az utcán, kibírhatatlan büdös volt mindenhol a beázott nejlonban poshadó fűtől meg levelektől.”

A szállítással kapcsolatban többen azt is megfogalmazták, hogy ez nem a legkörnyezettudatosabb megoldás a szerves hulladék újrahasznosítása tekintetében, és jobb lenne helyben felhasználni.

„A legtöbb társasháznak kertje is van, ott lehetne komposztálni is (ehhez képest a biohulladék messzire szállítása nem is előrelépés, hanem visszalépés!).”

Valahol már működik

A különböző kételyek megfogalmazása mellett gyakran előfordul a beszélgetésekben, illetve cikkekben is a külföldi szerveshulladék kezeléssel való összehasonlítás. Ezekben a kommentekben vagy cikkekben általában egy külföldi példát mutatnak be, hogy ott, hogy működik a komposztálás, hogyan és milyen gyakran szállítják, mibe gyűjtik, mik a tapasztalatok. Ezek a bemutatások segíthetnek elképzelni a biohulladék szelektív gyűjtésének megfelelő, könnyen kezelhető módját.

„Svájcban is így működik. Van egy kis zöldhulladékos kukácskánk a lakásban, amiben minden maradékot, növényt, zöldség-gyümölcshéjat gyűjtünk, valamint lebomló zacskóba rakom a tengerimalacok használt almát. Egy nagy zöldhulladékos konténert használ az egész társasház, amelyet hetente ürítenek.”

Hol folyik a beszélgetés?

A komposztálásról leginkább híroldalakon volt szó, itt cikkekben a kötelező komposztálás bevezetésének az előterjesztéséről, a megvalósítás módjának a tisztázatlanságáról, illetve külföldi országokból bemutatott példákról írtak. A blogokban a komposztálás témaköré környezetbarát életmód részeként került szóba, megosztottak tippeket és praktikákat, hogy hogyan lehet beiktatni a komposztálást a hétköznapokba, hogy a városi környezetben, hogyan lehet megoldani (pl.:közösségi komposzt).

Facebookon leginkább a komposztálással kapcsolatos tájékoztató posztok, hirdetmények voltak jelen, amelyekben szó volt a közösségi komposztokról, a komposztálás környezetre gyakorolt hatásáról, illetve a hírportálok cikkeit is továbbosztották ezen a platformon. A kommentfolyamokban merültek fel azok a gyakorlati kérések amelyekkel szembejönnek a bevezetést megelőző rövid időszakban. A felhasználói eszmecsere releváns volt a fórumokon elsősorban a Redditen is.

*Módszertan

A netnográfiai kutatás a Talkwalker közösségi média monitoring eszköz használatával készült. A téma szempontjából releváns diskurzus összegyűjtése kulcsszavas kereséssel történt, a cikkben foglalt megállapítások algoritmusalapú elemzés, majd egy azt követő manuális mélyelemzés során fogalmazódtak meg.