Kötelező haladási irány!

Acsomagolásban a 2023. és a 2024. évek rendszerszintű változásokat hoznak. A hazai hulladékgazdálkodás koncessziós formába alakul át, és a csomagolások környezetvédelmi „adóztatása” is megváltozik, a folyamatban új szereplő jelenik meg – a koncesszor –, és módosul a NAV szerepe is. Miközben megmarad – zöldadó jelleggel – a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás, belép mellé – párhuzamos rendelkezésként – a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere is. Habár a vonatkozó jogszabályok még mindig nem kerültek teljes körűen elfogadásra, a jelenleg ismert szabályozás-tervezetekből az már biztosan megállapítható, hogy azok jelentős többletterhet rónak majd a kötelezettekre.

E két, párhuzamosan futó modell 2023. július 1-i határidővel kell, hogy elinduljon, 2024. január 1-jével pedig az egyes italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere is fel kell hogy álljon.

Törvények és szabályozások

A rendezvényt Viszkei György, a CSAOSZ társelnöke nyitotta meg és vezette. Elsőként dr. Szabó Csillát, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét szólította a pulpitusra, hogy a hallgatóság elé tárja Új alapokon a hazai hulladékgazdálkodás című előadását. Beavatott, hogy a koncessziós rendszerre való átállást az Európai Unió 2018-ban meghirdetett körforgásos gazdaság csomagjában szereplő új célértékek tették alapvetően szükségessé. A 2012-es célértékeket nagyrészt elérjük a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi működése mellett, azonban a 2025-ös, 2030-as és 2040-es célértékek olyan követelményeket támasztanak, amelyek a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerrel láthatóan nem lesznek megoldhatóak.

Viszkei György, a CSAOSZ társelnöke és dr. Szabó Csilla, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője

– A koncessziós rendszer esetében két fő résztevékenységről beszélhetünk, az egyik a közszolgáltatási résztevékenység, amely nagyjából felöleli a jelenlegi közszolgáltatást, a másik pedig az intézményi résztevékenység, amely alapvetően három rendszerből áll. Az egyik a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka, a másik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, és ide tartozik majd a kötelező visszaváltási rendszer is 2024. január 1-jétől – ismertette Szabó Csilla.

A rendszer 2023 július 1-jével indul. A koncessziós szerződés 2022 júliusában megkötésre került, és jelenleg a felkészülési időszak zajlik.

A koncesszor szerepe

A folytatásban Rónavölgyi Endre, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kereskedelmi igazgatója érkezett az emelvényre, és osztotta meg Változások az intézményi hulladékkezelésben címet viselő expozéját a konferencia résztvevőivel.

Az intézményi szolgáltatói rendszer jelenlegi állapotáról értekezett. Elsőként az alapelvekbe nyújtott betekintést, amelynek során rávilágított a rendszer előnyeire, majd az intézményi résztevékenység hulladék pénzáramait és termékáramait vázolta. Szót ejtett kompenzációkról, lakossági ösztönzőkről, valamint a begyűjtési rendszerről és a pályázat jelenlegi státuszáról is.

Rónavölgyi Endre,
a MOHU MOL
kereskedelmi igazgatója

– Úgy terveztük, hogy a MOL, azaz a koncesszor nem lép be erre a piacra, és szeretnénk, ha a piacon jelenleg is működő vállalkozások továbbvinnék azokat a feladatokat, amelyeket eddig is végeztek. Ezért egy olyan hosszú távú együttműködésben gondolkodtunk, amelyben ezek a cégek megőrizhetik a hulladéktermelői, előkezelői és hasznosítói kapcsolataikat, és ennek megfelelően próbáltuk kiírni a pályázatot. Egyetlenegy változás van, mégpedig az, hogy a haszonanyag tulajdonjoga a koncesszorra száll át. Ebből kifolyólag egy szolgáltatásalapú rendszer kialakítása vált szükségessé. Ennek szellemében adott hulladékáramokra a meglévő rendszerekhez hasonlóan lehetett leadni pályázati mennyiségeket és pályázati árakat – tájékoztatott Rónavölgyi Endre.

A visszaváltási rendszer működése

Következő előadóként Blaubacher Tamás, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. marketing- és szabályozási igazgatója vette át a szót, aki előadásában a tervezett kötelező visszaváltási rendszer bemutatására vállalkozott.

– Mielőtt belekezdtünk ebbe a projektbe, viszonylag sok országot meglátogattunk Európában, hogy megnézzük, esetükben miként működnek ezek a visszaváltási rendszerek. Nem találtunk közöttük két egyformát. És az a rendszer, amit mi építünk, szintén kicsit más lesz, mint azokban az európai országokban, ahol már bevezetésre került. Minimum két dologban lesz más, az első mindjárt az, hogy mire terjed ki. Az első fázisban a műanyag, az üveg és a fém csomagolási anyagokat fogja felölelni, jellemzően 0-tól 6 literig, és valamennyi, ezen csomagolásban forgalomba hozott italokra is vonatkozik majd, a tejtermékek kivételével. Ilyen széles hatáskörrel egyetlen országban sem fut – mutatott rá Blaubacher Tamás, majd kitért a visszaváltási helyek és módok, valamint az azonosításra alkalmas megoldások ismertetésére is.

Blaubacher Tamás, a MOHU
MOL marketing- és szabályozási
igazgatója

Átalakuló NAV-feladatkörök

A délelőtti blokk zárásaként Tánczos Zoltán pü. ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezető-helyettese vette magához a szót, és a NAV szerepe a megváltozott jogszabályi környezetben című előadását prezentálta az egybegyűlteknek.

Elárulta, hogy feladatkörük rendkívül szerteágazó, hozzájuk érkeznek a bejelentések a termékdíjköteles termékek vonatkozásában, feldolgozzák a bevallásokat, ami alapján lekönyvelik a bevételeket, beszedik a termékdíjat, emellett a bevallásokhoz kapcsolóadóan ellenőrzéseket végeznek.

– A NAV feladatrendszere több területen is változik. Hatáskörébe tartozik majd többek között a gyártói felelősségi díjjal csökkentett termékdíj beszedése. Az egyéni teljesítés a Ktdt.-ben megszűnik, és a gyártói felelősségi díjban jelenik meg, nagyon korlátozott mértékben. Emellett a korábbi egyéni teljesítés ellenőrzését is elvégzi az elévülési időn belül – mondta Tánczos Zoltán.

Hozzátette: az új rendszerben a termékdíj-végrehajtás, illetőleg azok a végrehajtási ügyek tartoznak majd a NAV hatáskörébe, amelyek adó módjára behajtandó köztartozások. Ez alá nem tartozik a gyártói felelősségi díj. Az azzal kapcsolatos kintlevőségek kezelése és beszedése a koncessziós társaság feladata lesz.

Gyakorlati változások

A délutáni programot Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára: A környezetvédelmi termékdíj törvény változásainak bemutatása című előadása nyitotta meg. Mondandóját a környezetvédelmi termékdíj törvény (Ktdt.) rövid történetével indította, sorra véve a jelentősebb állomásokat 1994-től napjainkig.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– A Ktdt. közel 30 éves története során az egyik legtöbbet módosított jogszabály lesz, amelyhez a jogalkotó keresletszabályozó funk­ciót rendel hozzá, azaz a termékdíj útján kívánja a környezet szempontjából problémás anyagok/termékek használatát visszaszorítani, lényegében „zöld” adóvá alakul – jegyezte meg Nagy Miklós.

Ezt követően a környezetvédelmi termékdíj törvény módosításának gyakorlati változásait részletezte, és kitért a törvény EPR rendszerrel való kapcsolatára is.

– Alapesetben a Ktdt. tárgyi hatálya továbbra is a csomagolószer, alanyi kötelezettje a csomagolószer-gyártó, míg az EPR-rendszerben a tárgyi kötelezett a csomagolás, alanyi kötelezettje a csomagolást létrehozó (csomagolt terméket importáló, közösségi behozó) vállalkozás. A 2023. július 1-től a Ktdt. és az EPR közötti párhuzamosság úgy fog jelentkezni, hogy kétféle bevallást kell készíteni, és kétfelé (NAV és MOL) kell díjfizetést is teljesíteni – világított rá a főtitkár.

Az EPR területei

Gönci Beáta, a CSAOSZ tanácsadója, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója két témában is készült a rendezvényre, elsőként A kiterjesztett gyártói felelősség kormányrendelet-tervezet EPR és termékdíjtörvény termékazonosító kódrendszerei címmel tájékoztatott a legfőbb változásokról. Sorra vette az EPR kormányrendelet, valamint a környezetvédelmi termékdíj törvény által érintett területeket. Előbbihez tartozik a csomagolás, a „SUP” termékek, az elektromos, elektronikus termékek, elemek, gépjárművek, sütőolaj és zsír, textil termékek és a fából készült bútorok, míg utóbbi csoportba a csomagolószer, egyéb kőolajtermékek, egyéb műanyag termékek és az egyéb vegyipari termékek. Közös halmazt képeznek az elektromos, elektronikus termékek, az akkumulátorok, a gumiabroncsok, az irodai papírok, illetve reklámhordozó papírok.

– Az EPR-díjat az Energetikai Hivatal fogja meghatározni különböző javaslatok alapján, és első alkalommal 2023. május 31-én kerül kihirdetésre. Az évet tervezni nem tudjuk. Elképzelésünk sincs, hogy mennyi lesz ez az EPR-díj, és milyen bontásban kerül majd meghatározásra – jelezte Gönci Beáta.

Ezt követően beszélt a gyártó/hulladékkezelő nyilvántartásba vételi és adatszolgáltatási kötelezettségéről, a termékdíjtételekről, a CSK kódok felépítéséről és a körforgásos termékekről és kódjaikról is.

Sok érdeklődőt vonzott a csomagolási piac változásairól szóló konferencia

Egységes csomagolási szabályozás

Viszkei György, a CSAOSZ társelnöke A PPWR – csomagolási és csomagolási hulladék rendelettervezet bemutatását tűzte ki témájának, melynek során egy 3-5 éves intervallum perspektívájában adott tájékoztatást, ugyanis elkészült a bizottság javaslata a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletről.

– A bizottság azt gondolja, hogy ha nem tesz semmit, a csomagolási hulladék mennyisége jelentősen fog növekedni. Emellett úgy véli, hogy az egyik legnagyobb szabadság az Unióban, az áruk szabad áramlása veszélyben van, kötelessége megvédeni. Ebben nagy akadályt jelent az, ha eltérő csomagolási szabályozásokat vezetnek be a tagországok. Ennek rendezése érdekében adja ki a bizottság azt a rendeletet, amelyben a későbbiekben önkényesen semmit nem lehet majd módosítani – elevenítette fel Viszkei György.

Az ügy jelenleg ott tart, hogy a bizottság átadta a tanácsnak és a parlamentnek a javaslatát, ahol megkezdődött a tárgyalása. A hatályba lépése 2025-re várható.

Élelmiszer-csomagolások

A nap utolsó előtti szónoka dr. Szilvássy Blanka PhD, a NÉBIH – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer-biztonsági felügyelője volt, aki A „food contact” EU rendelet változásai címmel tartotta meg előadását. Többek között arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból a csomagolóanyagok hogyan tudnak megfelelni az egészségügyi követelményeknek.

– Az Európai Bizottság felismerte azon problémát, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jelenlegi jogi szabályozása felülvizsgálatra szorul. Egyes esetekben a szabályozás nem összehangolt, nem egyértelmű, nem segíti sem a piaci szereplők, sem a hatóság munkáját. Továbbá olyan új kihívások jelentek meg – többek között az innovatív új alapanyagok egyre nagyobb számú jelenléte miatt –, amelyek a jogi szabályozás újraértékelését, módosítását kívánják oly módon, hogy az egyértelmű, gyors válaszokat tudjon szolgáltatni az ipar és az ellenőrző szervek számára – jegyezte meg dr. Szilvássy Blanka.

SUP irányelv

A rendezvényt Gönci Beáta Közeleg a SUP bevallások elkészítési határideje címet viselő előadása zárta. Jelentős fogalmakat tisztázott a jelenlévők számára, egyebek mellett azt, hogy mi az egyszer használatos műanyag termékek meghatározása a SUP irányelv értelmében, majd számba vette a SUP jogszabály által érintett termékcsoportokat csomagolási szempontból. A témához kapcsolódóan fontosnak tartotta megemlíteni a gyártó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének főbb pontjait, és részletesen végig vette a SUP jogszabály által érintett intézkedéseket az egyes termékcsoportokra vonatkozóan.

– A fogyasztáscsökkentést illetően fontos kiemelni, hogy az első év az adatszolgáltatásra vonatkozóan 2022. Ez lesz a bázisév, amit először le kell adni az Uniónak. A fogyasztáscsökkentési célokat 2026-ra kell elérni. Az érintett termékek köre az italtartó poharak és a SUP termékkörbe tartozó ételtároló edények tetővel vagy anélkül. Az ezen a területen működő magyar vállalkozásoknak azt javasolnám, hogy a nyilvántartásukat úgy vezessék, hogy a részben műanyagból készülő SUP termékek műanyagtartalmával is tisztában legyenek. Az adatszolgáltatás során az EU külön kéri azon italtartó poharak tömegét, beleértve a fedelüket is, amelyek teljes egészében műanyagból készülnek. Ugyanez vonatkozik az ételtároló edényekre is – hívta fel a figyelmet Gönci Beáta. //

A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.