„Kötelező béklyó”: mennyire súlyos teher a kötelező béremelés?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.
Az ágazati bontás a helyzet jobb megértését segíti, részletesebb képet ad a terhek munkáltatói megítéléséről. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.
Forrás: GKI -100 és +100 közötti skálán, ahol a -100 jelentése: nagyon súlyos gondot okoz, a +100 jelentése: egyáltalán nem okoz gondot.
A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13%) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5%-os növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).
A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19%-os növekedést várnak. A vállalati 11%-os átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14%). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5%, illetve 12%). Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10%). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9% alatti költségnövekedéssel számolnak.
Összességében tehát az látszik, hogy a hazai KKV-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29%-át érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.
Kapcsolódó cikkeink
GKI: Távol még az árstabilitás – idén 4,3%-os árindex várható
2025 májusában a KSH 4,4%-os fogyasztói árindex emelkedésről számolt be,…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Kiéheztetett, de hatékony a pénzügyi szektor
A munkatermelékenység elemzése során a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem…
Tovább olvasom >Májusban csökkent a GKI konjunktúraindexe, tovább esett a cégek inflációs várakozása
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (az EU támogatásával végzett) felmérése szerint májusban a…
Tovább olvasom >További cikkeink
A lakosság harmada keresi még, hogyan tudna egészségesebben étkezni, és csak minden negyedik magyar táplálkozik tudatosan
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe…
Tovább olvasom >Lezajlott az első Fenntartható Csomagolás Fórum
2025. június 4-én a Pasaréti Közösségi Házban került megrendezésre az…
Tovább olvasom >Az Innovációk napján átadtuk az „Inno d’Or – Év innovációja 2025” díjakat
Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a Trade magazin által életre…
Tovább olvasom >