Koronavírus a munkahelyen: ezek a főbb szabályok

A koronavírus nemzetközi elterjedése miatt a cégeknek fel kell készülnie arra, hogy a megbetegedések és az esetleges hatósági intézkedések érdemben befolyásolják a vállalatok működését. Felmerül azonban a kérdés, hogy amennyiben a munkahelyen megjelenik a járvány, úgy a munkáltató milyen intézkedések megtételére jogosult, illetve köteles, és mit tehet a munkavállaló? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői sajtótájékoztatón ismertették a legfontosabb munkajogi tudnivalókat a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

kép: pixabay.com

Dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje elmondta: ami a munkavállalókat és munkaadókat illeti ilyen helyzetben, a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve sok mindent meghatároz kötelezettségek és jogok terén. „A járványhelyzet kezelése elsődlegesen közhatalmi jogosítvány, az állam feladata azt kezelni, amíg azonban az állam nem tesz ilyen intézkedéseket, addig a munkáltató feladata, hogy a kialakult helyzettel foglalkozzon és intézkedjen. A munkáltatónak köteles gondoskodnia az egészséges és biztonságos munkakörülményekről, s pontos tájékoztatást kell biztosítania a felmerült kötelezettségekről az esetleges rendkívüli helyzetekben” – hangsúlyozta Dr. Szűcs László.

A koronavírus kitörése óta számos intézkedés, változtatás történt a hazai munkahelyeken. Korlátozták a munkavállalók nemzetközi mozgását, külföldi utak esetében az egymással való személyes találkozást, s bevezettek bizonyos higiéniás intézkedéseket is. A járványhelyzet előrehaladtával meg kell vizsgálni azt is, hogy a munkáltatók milyen intézkedéseket alkalmazhatnak a munkavállalók munkavégzésen kívüli mozgásával kapcsolatban. Kötelezhetik például arra az alkalmazottakat, hogy tájékoztassák a munkahelyet, ha külföldre utaznak, nagyobb rendezvényen vesznek részt, esetleg a környezetükben megbetegedés fordul el, netán saját magukon észlelnek tüneteket. Dr. Szűcs László rámutatott: a munkaidőn kívüli mozgás nagyon érzékeny terület, hiszen rendkívül szenzibilis adatok kerülnek ezáltal a munkaadó birtokába, ám a GDPR tartalmaz rendelkezéseket erre vonatkozóan, hiszen járvány esetén a munkavállaló saját jogos érdekésre hivatkozva megismerheti és kezelheti ezeket az adatokat.

Dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője kiemelte: a munkaadó előírhatja a munkavállaló számára, hogy ha valamilyen tüneteket észlel magán, vagy közeli hozzátartozóján, addig ne jelenjen meg a munkahelyén, amíg nem konzultált orvossal. A lappangási időszakban történt megbetegedéseket foglalkozási megbetegedésnek kell tekinteni, amelynek költségeit a munkaadó állja, s elrendelheti a home office-t, ami állásidőnek minősül és alapbért kell fizetni ez idő alatt.

A szakember hozzátette: ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel a Munka törvénykönyve 146 § (1) bekezdésére, erre az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak. Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére.

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem. Ezt az időtartamot egyebekben úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna, azaz munkabért nem kell biztosítani, azonban (munkaidőkeret-számítás esetén) munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalót azt követően kötelezi munkavégzésre, hogy a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkahelyen, úgy azzal is számolnia kell, hogy a megbetegedés munkabalesetnek minősülhet, mutattak rá a jogi szakértők.