Körkép a bevásárlóturizmusról

Bolti ár, valutaárfolyam, benzinköltség: ezektől függ a bevásárlóturizmus – olcvasható a blokkk.com-on. Meg is fordult a közelmúltban az irány: mi kevesebbet megyünk külhoni boltba, a szomszédok viszont nekilódultak. De 2018 eleje még jól ment a magyar bevásárlóturistáknak. Közben a külföldi webáruház is drágább lett.

2018 első negyedévében a bevásárlási céllal külföldre utazó magyarok 25 milliárd forintot költöttek a határon túli boltokban. Ez negyedével több, mint amennyi pénzt a külhoni boltokban hagytak a magyar vásárlók egy évvel korábban. A korábbi évek negyedéves mérlegeit nézve kiderül, hogy ennyit még nem költöttünk ebben a három hónapos időszakban külföldön, öt évvel ezelőtt pedig még csak az összeg felénél tartottunk, tehát megkétszereződött a bevásárlóturizmus.

Igaz ez az éves mérlegeket nézve is, hiszen nagyságrendjét nézve az elmúlt években nagyot ugrott a magyarok bevásárlóturizmusa, közel a kétszeresére.

Hiába, még mindig a sógorék boltja a legvonzóbb

A határokon túlra bevásárolni induló magyarok legvonzóbb úticélja eddig Ausztria volt. 2018 első negyedévében 16 milliárd forintot hagytak az osztrák boltokban a magyar bevásárlóturisták, ami az összes külföldi boltokban elköltött pénz kétharmada. Szlovákiában 3, Szerbiában 2 milliárd forint feletti összegben költekeztek a magyarok ebben a negyedéves időszakban.

Az elmúlt években a bevásárlási úticélok között Ausztria volt mindig is a legnépszerűbb, a több éven keresztül második szlovák viszonylatot viszont mára lekörözték a szerb boltosok (vagy piacosok, ki tudja).

Fordult a kocka

A közelmúltban legyengült forint alaposan felforgatja majd a bevásárlóturizmust is. Ez mindig is így volt, a vásárlók bankárokat megszégyenítő pontossággal latolgatják, mikor hol érdemes vásárolni. Az erősebb forint felfelé tolja, a gyengébb pedig lefelé húzza a magyarok bevásárlóturistáskodását. Most is ez várható, így a korábbi lendület alábbhagy, minden bizonnyal csökkenni fog a határokon túlra irányuló bevásárlóturizmus. Az üzemanyagok drágulása sem kedvez a kiruccanásoknak. Fordult a kocka, lefelé fog majd mutatni a mérleg nyelve.

A legfrissebb piaci információk szerint már meg is indult a külföldi bevásárlóturisták rohama a magyar boltokba. Ez érthető is, hiszen minden nemzet vásárlója szemfüles, főleg, ha van is pénze a költekezésre.

A 2018 első negyedévi adatokból azonban nyilván még nem olvasható ki a friss fordulat, akkor még nem változtak a valutaárfolyamok. Ebben a három hónapban a bevásárlási céllal Magyarországra érkezett bevásárlóturisták 40 milliárd forintot költöttek el a hazai boltokban. Ez nagyságrendjét nézve hasonló összeg, mint a korábbi időszakban, a magyarok kifelé irányuló bevásárlóturizmusával szemben fordított irányban ekkor nem volt változás.

Az elmúlt öt esztendőt nézve egyébként 130 milliárd forintról közel 180 milliárd forintra nőtt a külföldiek bevásárlóturizmusa, ami egyharmadnyi növekedést jelent, tehát kisebb megugrást a magyarok kinti bevásárlásaihoz képest. A legtöbbet a szlovákok jönnek a magyar boltokba bevásárolni, 2017-ben 56 milliárd forintot költöttek nálunk. Ennél nem sokkal kevesebb az osztrákok költekezése, ami 51 milliárd forint volt. Hát ez most majd több is lesz.

Magyar webáruházak: kétesélyes kilátások

Csoda, hogy a webáruházak száguldása közepette egyáltalán létezik még bevásárlóturizmus, hiszen sokan vásárolnak külföldi online boltból. Minek benzinre költeni a pénzt, gondolhatnánk, amikor a fotel kényelméből is lehet külföldi boltból vásárolni. De hát úgy tűnik, a kalandvágy, a vadászat élménye nem maradhat el sokaknál, ezért fel is kerekednek egy kis shoppingolásért.

De hát a weben is sokan vásárolnak külföldi boltból, amikor a határon túlról érkezik a megrendelt portéka. Sokféle becslés látott már napvilágot ennek összegéről. Pontosan felmérni nyilván lehetetlen, de számottevő súlyú lehet. A magunk részéről egy 100 milliárd forint körüli nagyságrendet tartunk elképzelhetőnek, az ennek többszörösét kalkuláló becsléseket túlzónak tartjuk (a napokban megjelent egy ilyen adat, de az túlzónak tűnik, főleg annak tükrében, hogy a KSH adatai szerint a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszer, iparcikk webforgalom éves szinten 400 milliárd forint volt 2017-ben, tehát amit hazai webáruházakból vásároltunk).

A kinti webáruházak kedvezőbb ára, például az ottani kisebb áfa miatt, nyilván vonzó lehet egy határig. De a gyengébb forint árfolyam mellett (ha csak nem bankszámlán tartott külföldi devizával fizet a vásárló) forintra átszámolva már drágább a hőn áhított portéka, így nem biztos, hogy érdemes határon túli webáruházban megvenni.

De a forint gyengülése a hazai webáruházakat is megrázza. Tény az is ugyanis, hogy a hazai webáruházak árukínálata döntő részben import cikkekből áll, amit a vállalkozás is drágábban tud beszerezni a gyengébb forint mellett, így az ő beszerzési árai is emelkednek. Előbb-utóbb pedig áremelésre is kényszerülhet az itthoni webáruház.

Így előfordulhat az is, hogy bár a gyengébb forint miatt többe kerül külföldi webáruházból vásárolni, de az itthoni 27%-os áfakulcs és a beszerzés drágulása mellett még mindig jobban megéri külföldi webáruházból válogatni.

(blokkk.com)