Könnyít a VM a vágóhídak helyzetén

A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A szaktárca szerint a rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot, valamint újdonságként a baromfi vágópontokat is szabályozza. A jogszabályt szerdán aláírta a miniszter.

A rendelet értelmében, vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 sertést, juhot, kecskét, 20 szarvasmarhát, és évente legfeljebb 150.000 baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre nő.

A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos – a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak.

A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt.

Magyarország európai uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy – megfelelve a helyi piaci igényeknek – a kis kapacitással dolgozó vágóhidak a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve, vállalkozási tevékenységet folytassanak ebben a szektorban is.

A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével. Az új szabályozás szintén kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozta – közli az MTI.