Koncentrálódik a bolthálózat, növekszik az eladótér

Az idei első félévben érzékelhetően nőtt a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont piaci részesedése az élelmiszerek bolti eladásából. Részarányuk sorrendben 30, 11 és 19 százalék az idei, február-júliusi időszak adatai alapján.

A Nielsen által mért 90
élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalmában
a legnagyobb növekedést a szupermarket érte el; a
bolttípus a legutóbbi hat hónap során –
értékben – 15 százalékkal nagyobb
forgalmat bonyolított le, mint tavaly február-júliusban.
Szintén növekedett az utána következő
diszkont 10, hipermarket 9, hazai lánc 4 százalékkal.
Az önálló kis boltok bevételei stagnáltak.

Összességében a 90
élelmiszer kategória értékben mért
eladásai 7 százalékkal emelkedtek idén
február-júliusban, a tavalyi hasonló időszakhoz
képest.

A hazai bolthálózat
legfontosabb jellemzője a folyamatos koncentrálódás.
Egyrészt csökken az üzletek száma: December
végén 700-zal kevesebb egység alkotta a
bolthálózatot, mint egy évvel azelőtt.
Ugyanakkor viszont terjeszkednek a modern csatornák, és
az összes kiskereskedelmi eladótér folyamatosan
növekszik. Három éve, december 31-én 2,5
millió négyzetméternyi eladótérrel
rendelkezett a hazai élelmiszer-kiskereskedelem, tavalyelőtt
2,6 millió, múlt év végén pedig
már 2,8 millió négyzetméterrel.

Figyelemre méltó az
élelmiszer bolti eladásából a hazai
láncok 28 százalékos piaci részesedése,
ami Közép- és Kelet-Európában,
regionális szinten kiemelkedő. Ez a csatorna a közeljövőben
is fontos maradhat.

A magyar kiskereskedelem változásának
egyik motorja a hipermarket. Jelenleg 127 hipermarket működik
Magyarországon, szemben a múlt év végi
123-mal, és a tavalyelőtti 109-cel. A bolttípus az
elmúlt tizenöt év során látványosan
fejlődött: Élelmiszernél 30, háztartási
vegyiárunál és testápoló szereknél
38 százalékos, kimagasló piaci részesedést
ért el a Nielsen idei első félévre vonatkozó
adatai szerint. A következő három év során
azonban várhatóan lassul a növekedés. Újabb
hiperek nyílnak, de az egy üzletre jutó forgalom
valószínűleg kisebb lesz.

A diszkont terjeszkedése
következtében a hagyományos kereskedelem
jelentősége az eddigieknél gyorsabban csökken
annak ellenére, hogy a magyar vásárlók
sokkal lojálisabbak a „sarki boltokhoz”, mint a
nyugat-európaiak.

Jelenleg az öt magyarországi
diszkont lánc (Aldi, Lidl, Penny Market, Plus és Profi)
518 egységét tartja nyilván a Nielsen.

A magyar piac további
jellemzője, hogy a kereskedelemi márkák általában
jelentősek, noha piaci részesedésük
kategóriánként eltér. A kereskedelmi
márkás termékek elfogadottsága továbbra
is egyre nagyobb lesz, de az eddigiekhez képest lassuló
dinamikával.

A növekvő fogyasztói árak
miatt a promóciók továbbra is erősen fókuszban
maradnak.
##
Táblázat. A Nielsen által
mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi
forgalmából a bolttípusok piaci részesedése.
Százalékban.

Forrás: Nielsen piackutató
vállalat

Táblázat. A Nielsen által
mért 60 háztartási vegyiáru és
kozmetikai kategória kiskereskedelmi forgalmából
a bolttípusok piaci részesedése. Százalékban.

Forrás: Nielsen piackutató
vállalat