Komposztálható bioműanyag csomagolást fejlesztett ki egy magyar cég

A kép illusztráció

Juhász András elmondta, hogy 2011-ben elkezdett kutatás-fejlesztési munkájában alapvetően a vendéglátásnak szeretett volna fenntartható megoldásokat, környezetbarát és organikus alapanyagokból álló termékeket, leginkább tisztítószereket készíteni.
Mint a cégvezető fogalmazott, 2013-ban látta be, hogy a termékek esetében az úgynevezett környezeti lábnyomot, nagyobb részben – mintegy 70 százalékban – a csomagolás teszi ki, emiatt kezdett el bioműanyagokkal kísérletezni, illetve csapatával kutatás-fejlesztési programot is elindítottak.

Hat év munkájával sikerült kidolgozniuk azt a módszert, melynek segítségével a világon ma is egyedülálló módon sikerült száz százalékban bioműanyagba csomagolni tisztítószereiket – mondta, hozzáfűzve, hogy ennek lett a továbbfejlesztett változata az az idei Planet Budapest Expón is bemutatott csomagolóanyag, amely már élelmiszeripari termékek, akár üdítőitalok csomagolására is alkalmas.

A közgazdász diplomával rendelkező cégvezető elmondta, hogy a „tanulva csináljuk, csinálva tanuljuk” módszerrel kellett megszerezni azt a tudást, amely ezen környezetbarát termékek előállításához elengedhetetlen volt.
A beszélgetés során Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a 800 terméket gyártó cég tevékenységei közül három területet emelt ki: a bioműanyagokat, a tisztítószereket, illetve az élelmiszer-hulladékokat és azok feldolgozását, komposztálását.

Juhász András közölte, a cég által gyártott és forgalmazott megújuló és karbonsemleges anyagokkal egyrészt kiválthatók a jelentős természeti, környezeti és ezzel összefüggésben egészségügyi károkat is okozó műanyag termékek, míg szerves anyagokat tartalmazó, teljes mértékben lebomló és környezetbarát tisztítószereikkel vendéglátóipari vállalatokat, valamint háztartásokat is képesek ellátni.

Ismertetése szerint 2016 óta gépeikkel már 24-72 óra alatt együtt fel tudják dolgozni, komposztálni az élelmiszer-hulladékot a bioműanyaggal. Áder János ehhez hozzáfűzte, hogy az így keletkező, kávézacchoz hasonló állagú anyag is újrahasznosítható, a termőföld javítására használható fel.

Áder János a gazdasági hatásokat elemezve William Nordhaus Nobel-díjas amerikai közgazdász szavait, gondolatait idézve azt mondta: „ne csak a tőke szempontjából vizsgáljunk meg egy beruházást, hanem vizsgáljuk annak társadalmi, környezeti hatását is”.

Juhász András hozzáfűzte, ezeket a termékeket weboldalukon közvetlenül a gyártótól is meg lehet vásárolni, így a szállítási költségek jelentős csökkentésével nem feltétlenül kerülnek többe, mint a hagyományos, nem lebomló, a környezetet károsító anyagokat kibocsátó termékek.

Hangsúlyozta: ma az egész emberiség küzd a globális felemelegedés problémájával, erre megoldást kell találni, és ehhez nagyon fontos a tudás, a tapasztalatok átadása.

Áder János úgy fogalmazott, a környezetvédelemnek „evidenciának” kell lennie, a fenntarthatóság pedig „a sok kicsi sokra megy” elve alapján is megvalósulhat.