Komoly kihívások előtt áll a magyar gyümölcstermesztés

A magyar gyümölcstermesztés nehéz és bizonytalan időszak elé néz, amelyet elsősorban a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az ültetvények elöregedése okozta problémák határoznak meg – nyilatkozta Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Az ágazat jövője szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási lehetőségeire, valamint a megfelelő fejlesztésekre és beruházásokra.

Az ágazat számára kulcsfontosságúak lesznek az ősszel induló kertészeti pályázatok

Apáti Ferenc elmondta, hogy az elmúlt években a magyar gyümölcsösök állapota romlott: az ültetvények átlagéletkora nőtt, míg állapotuk és termelési potenciáljuk csökkent. Az öntözés terén sem történt érdemi előrelépés, ami különösen aggasztó, tekintve, hogy az aszály és a hőhullámok hatásai továbbra is jelentősek. A klímaváltozás miatt az ágazat egyre inkább ki van téve a tavaszi fagykároknak, a heves zivataroknak, jégveréseknek, illetve a szélsőséges időjárási viszonyoknak, mint a hosszú hőség és aszályos időszakok vagy az extrém csapadékmennyiség.

Az ágazat számára kulcsfontosságúak lesznek az ősszel induló kertészeti pályázatok, amelyek lehetőséget biztosítanak az ültetvénytelepítésre, üvegházak és hűtőházak építésére, valamint a posztharveszt technológiák fejlesztésére. Apáti Ferenc szerint a termelők körében a legnagyobb érdeklődés az üvegházak, fóliaházak és az ipari feldolgozáshoz szükséges beruházások iránt mutatkozik. Ugyanakkor az ültetvénytelepítések iránti érdeklődés várhatóan alacsonyabb lesz, míg az ültetvények korszerűsítése inkább preferált cél.

A FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy az időjárás káros hatásai elleni védelem – mint például az öntözési rendszerek, jéghálók és fagyvédelmi technológiák – nélkül a frisspiaci gyümölcstermesztés egyre kockázatosabbá válik. Csak azoknak érdemes frisspiaci termelésbe kezdeni, akik képesek létrehozni intenzív, védett ültetvényeket. Azok, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével és szaktudással, csak az ipari alapanyag termelésére koncentrálhatnak, amely azonban lényegesen kevesebb jövedelmet biztosít.

Apáti Ferenc szerint az ágazat számára szinte teljes körű átalakulás és megújulás szükséges ahhoz, hogy a magyar gyümölcstermesztés versenyképes maradjon a jövőben. A fejlesztések és a megfelelő támogatások igénybevétele kulcsfontosságú lesz az időjárási kihívásokkal szembeni ellenálló képesség növelésében és az ágazat fenntartható fejlődésében.