Komoly hozzáadott értéke van a gyógyszeriparnak, de könnyen lemaradhat Európa

Magyarország nemzetközi összevetésben gyengén szerepel: az uniós átlagnál 32 százalékkal többen halnak meg itthon daganatos betegségekben az OECD adatai szerint. A nőknél a mellrák, míg a férfiaknál a prosztatarák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A magyarok egészségi állapota szempontjából komoly problémát jelent a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás, amelyekkel népegészségügyi szinten is foglalkozni kell. Az emlőrák esetében pozitív változás, hogy új finanszírozási protokoll fog bekerülni a rendszerbe – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a rák világnapja apropóján szervezett háttérbeszélgetésén. 

A rákellenes közdelemben a szűrőprogramoknak kiemelten fontos szerepe van, a többi uniós tagállamhoz képest Magyarország itt is lemaradásban van, holott a korai diagnózis segíthet a statisztikák javításában és a halálozási arány csökkentésében. A szűréseken való részvétel növelése pedig össztársadalmi érdek, amihez civil, kormányzati és gyógyszeripari összefogásra van szükség.

Az eseményen szó volt az elmúlt időszak gyógyszeripart érintő legfontosabb történéseiről is, ezek közül Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója kiemelte, hogy a magyar uniós elnökség alatt három egészségüggyel kapcsolatos tanácsi következtetést is elfogadtak. Így a nemdohányzók védelme, a transzplantáció és a kardiovaszkuláris betegségek területén is következtetéseket fogadtak el. Utóbbinak azért van különlegesen nagy jelentősége, mert a szív-és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak Európában és hazánkban is. Emellett jelentős tárgyalások folytak a gyógyszerügyi csomaggal kapcsolatban is, amely meghatározó lesz a következő 20 évre. 

Magas hozzáadott értéket termel az iparág, lemaradóban van Európa

Az egészséges társadalom és ezzel összefüggésben a betegségek elleni harc óriási tételt jelent gazdasági szempontból. Szóba került az is, hogy a gyógyszeripar 2022-ben 311 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelt az Európai Unióban és 2,3 millió embernek adott munkát. A 311 milliárdos adat azt jelenti, hogy az ágazat hozza az Európai Unióban a teljes gazdaság hozzáadott értékének két százalékát. Ha ehhez még hozzáadjuk az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, ahol nagy hozzáadott értékű munka zajlik, akkor már 448 milliárd euróról és 2,8 millió foglalkoztatottról beszélhetünk. Ráadásul a gyógyszeriparban a foglalkoztatottak között magas a nők aránya más iparágakkal összehasonlítva. 

Az AIPM igazgatója elmondta, hogy Európa könnyen elveszhet a globális versenyben, ugyanis az Amerika Egyesült Államok és Kína nagyon erős tempót diktálnak. A PwC tanulmányából, amelyet a European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) megbízásából készített, kiderül, hogy az európai gyógyszeripar teljesítménye, illetve az ágazatban elköltött kutatási és fejlesztési összegek ugyan folyamatosan növekedtek az elmúlt másfél évtizedben, ám az Egyesült Államok és Kína jobb eredményeket ért el ezen a téren. 

Míg az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek ebben az időszakban (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren, ami összehangolt, kollektív fellépést igényel. 

Fontosak a klinikai vizsgálatok

A versenyképesség szempontjából pedig a klinikai vizsgálatok is fontosak, amelyekben Magyarország hagyományosan erős, de fontos lenne az ország versenyképességét ezen a területen megőrizni. Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően ráadásul új gyógyszerekhez férhetnek hozzá a betegek. 

Az AIPM igazgatója úgy véli, a jövőben a magyar gyógyszeripari vállalatok mozgástere nagyobb lesz, köszönhetően az extraprofitadó-terhelés csökkenése miatt. Ezzel pedig még nagyobb erőforrásokat fordíthatnak a fejlesztésekre. Az AIPM célja, hogy minél kiszámíthatóbb legyen a gazdasági környezet, és minél inkább, rendszerszinten elérhetőek legyenek az innovatív terápiák, ebben pedig a rendszeres gyógyszerbefogadások tudnak segíteni.