Kódok több dimenzióban

Attól függetlenül, hogy a vásárlói lánc melyik elemét nézzük, legyen szó gyártói, szállítói, viszonteladói, kereskedői vagy ügyfélviszonyról, a papírozás, a táblázatok és a mechanikus folyamatok már mind elavulttá váltak. Használni kezdve a digitális technika bármely innovatív megoldását, szinte érthetetlen, hogyan lehetett élni nélkülük. Olyan ez, mint elképzelni egy 80-as évekbeli randevút, mobiltelefon nélkül.A kereskedelem sosem volt egyszerű műfaj. De sok beszállítóval, termékkel dolgozva, a papírhegyek, a szelektálásra, vagy egyszerűen eladásra váró termékek és a követhetetlen köröket futó alkalmazottak bizonyára senkinek sem juttatják eszébe az „üzleti hatékonyság” vagy a „gördülékeny kiszolgálás” kifejezéseket. Inkább beszélhetünk stratégia-nélküliségről, kalkulált készletveszteségekről, és az üzleti terv is inkább egy becslés, mint alapos számítás.
Számos kereskedőnek szerencsére a papírnyilvántartás és az átláthatatlan, napi, talán heti, havi csúszással frissülő készletellenőrzés már csak rossz emlék.

Tenyérnyi mindentudó
Ha feltételezünk egy megfelelő informatikai háttérrendszert, akkor a következő lépés, hogy nemcsak az irodákat, hanem a végpontokon, azaz a mozgásban lévő alkalmazottakat is kiszolgáljuk a technológia előnyeivel. Erre való a PDA, azaz a személyi digitális asszisztens elnevezésű készülék. Ez olyan apró számítógép, amely akár egy tenyérben elfér, viszont a teljesítményt leszámítva az asztali társaikhoz hasonló funkcionalitással rendelkezik. A leginkább elterjedt típusok a Windows mobil változatát futtatják.
A PDA-k többnyire rendelkeznek a kapcsolódáshoz normál vezetékes csatlakozóval is, amivel egy másik számítógépre köthetőek, de akár Bluetooth, akár Wi-Fi hálózatokkal is elboldogulnak, a GPS-modul segítségével működik a helymeghatározás is, illetve némelyik modellben a GSM-illesztésnek köszönhetően telefonfunkciók vagy folyamatos adatforgalom is megvalósítható.
A nyers eszközhöz a MobiSol által fejlesztett PDA-cél-szoftverek hozzáteszik azt a funkcionalitást, amivel a pici windowsos gépből a területi képviselők, polcszervizesek, terítők, vagy akár a raktárosok, targoncások fő fegyvere válik. A rendszer, amelynek futtatásához mindössze egy átlagos Windows Mobile operációs rendszert futtató PDA-ra van szükség, olyan, korábban papíron vezetett funkciókat digitalizál, mint az útnyilvántartás, szállítási információk, forgalmi adatok kezelése, bolti készletnyilvántartás, visszáru-kezelés, konkurenciafigyelés, de tökéletesen alkalmas napi jelentések, napi zárások készítésére és küldésére is. Sőt, mivel a kommunikáció nem egyirányú, ezért a PDA-val felszerelt mobil dolgozók helyzetéről a vezetés folyamatos képet kap, s azon túl, hogy a leadott dokumentumok láthatóvá válnak a vállalati hálózaton, a GPS-nek köszönhetően a pontos pozíció sem marad rejtve. Ez ugyan egyfajta nyomást is jelenthet a dolgozóknak, a megfigyeltség érzése miatt, de valójában a hatékonyabb tervezés, az ad hoc átszervezés kitűnő eszköze.
A nagyobb utazók mellett a raktárakban vagy az üzletterekben dolgozók életét is megkönnyíthetik a kézi számítógépek. Ahogyan teszik azt például a Friesland Hungária tejdepójában is. A romlandó termékek országos terítését végző egységben a targoncakezelők előtt a kormány és a kis emelőkarok mellett egy PDA is van, ami a valós idejű kommunikáció révén pontosan jelzi, hogy melyik magas polcról melyik raklapot kell levenni, és hová kell tenni. Ezzel elkerülhetőek a tévedések, s a hatékonyság növelésével az egy dolgozó által elérhető kapacitás is nő.

Passzív RFID: adattárolás energiaforrás nélkül
Az általános eszközökön túl szinte végtelen variációban megtalálhatóak a piacon a céleszközök is, melyek ma már szintén Windows Mobile alapon működnek, így könnyítve meg a szoftverek fejlesztését, a vállalati hálózatba való integrációt. A Vonalkód Rendszerház kínálatában például számos speciális PDA és adatgyűjtő található meg vonalkódolvasóval, igény szerint mobiltelefon vagy „pisztoly” formában, érintőkijelzővel vagy anélkül. Sőt, az újabb kézi eszközökben ma már a rádiófrekvenciás azonosítók, azaz RFID támogatása sem maradhat ki.
Ez utóbbi a kereskedelem számára az egyik legnagyobb lehetőség, s a klasszikus egydimenziós vonalkódok legvalószínűbb utódja. A ma már olcsón előállítható RFID-csipeket jelenleg leginkább logisztikai célokra használják, de a jövőben a termelési lánc elejétől a végéig megtalálható lehet. Előnye, hogy a vonalkóddal szemben nagyságrendekkel több adat tárolható rajta, s a leolvasáshoz nem szükséges közvetlen kapcsolat, 5-30 centiméteres, vagy akár nagyobb távolságból olvasható a megfelelő eszközökkel.
Az RFID passzív változata érdekes a kereskedelemben, hiszen itt a csipet körülvevő nyomtatott antenna az olvasó által kibocsátott sugárzásból indukált áramot használja működésre. Így semmilyen energiaforrásra nincs szükség, mégis működik az elektronikus adattárolás.
A nagy volumenű logisztikát igénylő iparágakban ma már szinte elvárás az RFID, de a technológia terjedésével és olcsóbbá válásával akár kisebb kereskedelmi egységek is bátran alkalmazhatják. Igaz, a vonalkód egységáránál még mindig jóval drágább, ezért a kiskereskedelemben egyelőre nem alkalmazható. Hisz hiába a mindössze 1-2 centiméteres méret, egy száz forintos vagy annál olcsóbb termékre a kereskedő nem fog 10-20 forintba kerülő azonosítót tenni.

Új lehetőség a kétdimenziós vonalkód
Az olcsóbb megoldás a vonalkód világában a kétdimenziós vonalkód megjelenése. Ez az okostelefonok és a kamerás mobilok terjedésével egy olyan újszerű lehetőséget teremt, ami nemcsak a kereskedelem alsóbb rétegeiben, de a vásárlóval való kommunikációban, sőt, a reklámtevékenységben is hamar népszerűvé válhat. A normál, egydimenziós vonalkód képességei egy számsor vagy egy rövid karaktersor tárolására korlátozódnak. A többnyire négyszög alakú 2D-vonalkódok viszont bármilyen adatból akár több kilobájtnyit képesek rögzíteni egy néhány négyzetcentiméteres felületen, s az előállításukhoz a megszokott lézernyomtatók ugyanúgy alkalmasak, mint elavult társaikéhoz.
Felhasználásuk egyik divatba jött formája lett, hogy a hirdetésekre nyomtatott 2D-vonalkódba egy internetes linket helyeznek el, amit a vásárló a mobiljával egy pillanat alatt leolvas, s a készülékre telepített böngészőben a következő másodpercekben már a termék weboldala jelenik meg. Japánban annyira népszerű ez a megoldás, hogy egyes cégek óriásplakátokra is nyomtattak ilyen szimbólumokat, amiket messziről a mobilok ugyanúgy beolvashatnak, mint egy kézbe vett szórólapról a pici változatot.
Amennyiben egy kereskedő úgy dönt, hogy alkalmazza ezt a technológiát, akkor nincs szükség komoly beruházásra az előállításhoz, a megszokott módon készülhetnek a vonalkódok, vagy egyszerűen a papír árcímke mellé nyomtatva a mobilos felhasználók a kihelyezett információk mellett sokkal részletesebb tájékoztatást kaphatnak, önállóan, ami közelebb viheti a vásárlási döntéshez a bolton belül. Erre a technológiára pedig már a magyar közönség is érett technológiailag, hiszen a legtöbb mobil már rendelkezik beépített kamerával, s az NHH jelentése szerint több mint 600 ezer mobilinternet-előfizetés van a három szolgáltatónál összesen.
Ez ugyan még nem jelent akkora bázist, hogy kizárólagos szerepet kapjon bárhol is, viszont ha egy műszaki boltban részletes termékspecifikációt, egy élelmiszer-üzletben pedig az ételek kalóriaértékét, recepteket, vagy akár nyereményjátékot rejthetnek a fura kis pontok. A lehetőségek végtelenek ebben is, de általánosságban a kereskedelem és az informatika kapcsolatában is. Az élelmes, találékony szereplők a vásárlót ma már sokkal több interakcióra késztethetik, ráadásul azonnali visszacsatolás mellett, de az okosan gondolkodó gyártó-kereskedő cég saját működését észrevétlenül is digitalizálhatja. Kevesebb emberrel, több elvégzett munka, biztosan meghozott döntések, kényelmesen. Csábító.
L. E.