Kódexszel a multik ellen?

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 07. 01. 08:00

Az unióba való belépésünk óta várják már a magyar gazdák, hogy a kormány segítsen nekik, enyhítse a hálózatokkal szembeni kiszolgáltatott helyzetüket. A több éve tartó alkudozást Magyarországon alighanem a forint tavalyi árzuhanása gyorsította fel, mely alapvetően megváltoztatta a piaci helyzetet: a külföldről addig ideszállított olcsó dömpingáruk beszerzési ára hirtelen 20-30 százalékkal drágábbá vált a magyar termékek árához képest. Így azok az élelmiszer-kereskedők, akik addig hallani sem akartak semmiféle önkéntes importkorlátozásról, egy pillanat alatt engedékenyekké váltak. Miért ne állapodjanak meg arról, ami egybeesik üzleti érdekeikkel? Az április 9-én aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódex a hazai élelmiszer-termelőknek és -forgalmazóknak igyekszik némi védelmet nyújtani a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi hálózatokkal szemben. Már nincs messze július 1-je, amikor – a kódex elvárásai alapján – a magyar áruk részaránya az élelmiszer-kereskedelmi egységek polcain 80 százalékra emelkedik.
Ez az emelkedés mindössze 5 százalékot jelent az áprilisi 75 százalékos állapothoz képest, ám február 13-án, amikor a sajtó először adott hírt a várható megállapodásról, még csupán 62 százalékra becsülték a hazai termékek részarányát. Ha igazak az adatok, akkor a megállapodástól függetlenül a forintválság következtében a magyar termékek versenyképessége, s ezáltal a piaci részaránya is jelentős mértékben emelkedett az elmúlt néhány hónapban. Igaz, a versenyképesség növekedése nem jár feltétlenül együtt a jövedelmezőség javulásával.
A megállapodás rögzíti, mit jelent az, hogy hazai termék. A tulajdonostól függetlenül hazai terméknek minősül mindaz, amit magyarországi telephelyen állítanak elő. Sőt, egyes esetekben még az alapanyagnak sem kell feltétlenül hazai termelésűnek lennie. Ezt figyelembe véve az a 80 százalékos piaci részarány már távolról sem jelent olyan elismerésre méltó eredményt.
A kódex tételesen felsorolja és orvosolni igyekszik mindazokat a sérelmeket, amelyek a szállítók számára a legfájdalmasabbak. A 4. cikkely ismerteti a tisztességtelen üzleti magatartás jellemzőit, így a kizárólagosság megkövetelését, a beszerzési ár alatt való értékesítést, a 30 napos fizetési határidő be nem tartását. A következő cikkely a szerződési feltételek szabályait rögzíti, többek között rendelkezik a kötbér alkalmazhatóságáról, a másodlagos kondíciók korlátozásáról. E cikkely 5.13. pontja kimondja: „A termékpálya vállalkozásai előzetes belistázási és új üzletnyitási díjat nem alkalmazhatnak”.
Sajnos, a kódex komolyan vehetőségét nagyban csökkenti, hogy az előírások többségét a korábbiakban már törvényekben rögzítették, ám végrehajtásukat rendre kijátszották. Az agrárpiaci rendtartást tartalmazó 2003. évi XVI. törvény 29.§-a szerint „a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék átruházására irányuló szerződésben a fizetési határidő a 30 napot nem haladhatja meg”, továbbá a termék értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a számlázott átadási ár. A 2005. évi CLXIV., kereskedelmi törvény 5.§-a pedig többek között kimondja, hogy a piaci erővel való visszaélésnek minősül „a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért díj felszámítása a beszállítónak”.
Az etikai kódex megsértőinek büntetése csupán szimbolikus lehet: az eljáró bizottság figyelmeztetheti a szabálysértőt, legrosszabb esetben felszólíthatja a magatartásának megváltoztatására. Aligha az ettől való félelem fogja meghatározni a nemzetközi hálózatok kereskedelempolitikáját. Miközben a Versenyhivatal szemrebbenés nélkül szabja ki a százmilliós bírságokat a versenytörvény vagy a reklámtörvény előírásainak megszegéséért az utóbbi hetekben, a szigorú figyelmeztetés, mint lehetséges szankció kissé nevetségesnek tűnik.
Május 21-én aztán az a minimális elvárás is veszélybe került, amit a termelők a kódextől várhattak volna. A Versenyhivatal e napon bejelentette, hogy vizsgálatot indít, mert a kódex előírásai számos ponton törvényellenesek. S ettől kezdve már nincs értelme reményt fűzni egy ilyen típusú szabályozáshoz. Ha a kódex némi módosítással életbe is lép, komoly hatása aligha lesz. E helyett a törvény szigorítása és annak következetes betartatása hasznosabb lehet. A Versenyhivatal szemlátomást elszántan felvette a küzdelmet a törvénysértőkkel szemben, ha ezt az utat következetesen járja, nagyobb segítséget nyújthat a termelőknek, mint a bizonytalan hatású kódex.

Kapcsolódó cikkeink