Klorát-maradékok az élelmiszerekben

A klorátokat (ClO3- -ionokat) tartalmazó készítmények széles körben elterjedt totális (nem szelektív) gyomirtó szerek, amelyek alkalmazását az Európai Unió területén már 2011-ben betiltottak. Az élelmiszerbiztonsági és környezet-toxikológiai adatok szerint a gyomirtó szerből visszamaradó klorátmaradékok káros hatást fejtenek ki a melegvérű szervezetekre, köztük az emberre is. A klorátok általános tulajdonságaik között a legismertebb a vér hemoglobinjának a károsítása (methemoglobinemia) és különböző vesebántalmak kiváltása.

Az Európai Unió Bizottságának szakembereinek döntése alapján a 2011-ben a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott totális gyomirtószert, a klorátot kivonták a forgalomból.

A klorátionok mellett hasonló hatásúak a perklorát ionok is, amelyek elsődlegesen geokémiai eredetű, illetve ipari tevékenységből származó szennyeződésekként jelennek meg a környezetben – mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium üzletfejlesztési igazgatója.

Perklorátok (ClO4–ionok) emellett szintén keletkezhetnek az általános fertőtlenítésre használt hipoklorit termékek bomlása során (főként vizek klórozásával hozható összefügésbe), de természetes geokémiai úton bizonyos kőzetekben is képződhetnek perklorátok. A perklorátok élelmiszerekben megengedett (még eltűrhető) határértékeit a 2020/685 EK-rendelet tartalmazza. A megengedett határértékek élelmiszerek típusától függően 0,01 – 0,75 mg/kg tartományban mozognak. A perklorátok többek között gátolják a melegvérű élőlények – közöttük az ember – táplálkozás útján zajló jód-felvételét, így megzavarják a pajzsmirigy működését is.

A koronavírus járvány miatt a különböző vízrendszerek, könnyen fertőződő felületek fertőtlenítésére általában a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás valamilyen klórtartalmú fertőtlenítőszer – mint például a nátrium-hipoklorit (Hypo), vagy vizes rendszerek esetében a klór-dioxid használata. Itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vízi közművek gyakorlatában elengedhetetlenül szükséges a csőrendszert és magát az ivóvizet fertőtleníteni, ezért a vízi közműveket működtető szervezeteknek nem róható fel, ha az ivóvizekben esetenként kimutatható mennyiségben jelennek meg a klorát-ionok. Ezért szükségszerű, hogy a fertőtlenítési technológia révén keletkező klorát-mennyiséget monitoring rendszerben (folyamatosan) ellenőrizzük.

Ez az oka annak, hogy az EU területén 2020 július 1-től az Európai Bizottság (EU) 2020/749 rendelete életbe lép, amellyel módosították a 396/2005/EK-rendelet 3. mellékletében megadott még eltűrhető klorát-maradékértékeket.

A különböző üzemekben, létesítményekben ezért kiemelten fontossá vált az ivóvíz ellenőrzése. Mivel a klorát- és perklorátionok a vízen keresztül szennyezhetik a mezőgazdasági területeket is, az ivóvízen kívül célszerű az élelmiszerek ellenőrzése is a fenti rendeletben megadott határértékek alapján.

Az élelmiszerekben a klorátokra vonatkozó általános, még eltűrhető 10 μg/kg (0,01 mg/kg) maradékértéket a környezetben jelen lévő klorátmennyiség miatt sajnos gyakran átlépik. Ezért a klorátionok jelenlétét az élelmiszerekben – beleértve az ivóvizet is – folyamatosan ellenőrizni kell.

A WESSLING Hungary Kft. Élelmiszerbiztonsági Üzletága folyamatosan figyelemmel kíséri az EU élelmiszerbiztonsági jogszabályainak változó előírásait. Ezért egy validált, akkreditált módszercsomagot vett át, illetve dolgozott ki a klorát és perklorát ionok élelmiszerekből és vizekből történő meghatározására.

Ezekkel a vizsgálatokkal a termelők és forgalmazók, valamint a létesítmények vezetői és a víziközművek vezetői is nagy biztonsággal meggyőződhetnek az általuk előállított termékek vagy az általuk szolgáltatott ivóvíz jó minőségéről

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Bár a szóban forgó két szervetlen anion szerkezete meglehetősen hasonló (a perklorátokban egy oxigénatommal több van, mint a klorátokban), kémiai analitikai meghatározásuk számottevően különböző módszert és technikát igényel: amíg vízmintákból a klorátionokat viszonylag egyszerűen, ioncserés folyadékkromatográfiás módszerekkel lehet meghatározni, addig a perklorátok vizsgálatához – az Európai Unió által előírt maradékanyagszinteken – folyadékkromatográfiás elválasztásra és tömegszelektív detektálásra van szükség (LC/MS/MS). Élelmiszerekből a klorátionok meghatározását is saját kifejlesztésű LC/MS/MS technikával végezzük – mondta el a Laboratorium.hu-nak Szigeti Tamás.

(laboratorium.hu)