Klímaváltozás-kutatócsoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen
A klímaváltozással kapcsolatos, különböző tudományterületeken folyó kutatásokat összefogó csoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint a klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel ma az emberiség szembenéz, és amelynek hatásai már most is érezhetőek.

A március 1-jétől működő kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket az erőforrásokat, és olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést (Fotó: Pixabay)
A probléma összetettsége miatt elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi a különböző tudományterületek szinergiáinak kiaknázását és új kutatási távlatok megnyitását. Az SZTE egyedülálló, mindeddig azonban csak részben kihasznált potenciállal rendelkezik egy ilyen interdiszciplináris kutatócsoport működtetéséhez, hiszen a különböző karokon számos kutatócsoport és kutató foglalkozik a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A március 1-jétől működő kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket az erőforrásokat, és olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést, ezáltal a közös tudásgyarapodást.
A kutatócsoport az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok értékelésével foglalkozó testületének (IPCC) hatodik értékelő jelentése alapján meghatározott, interdiszciplináris megközelítést igénylő – Európa számára releváns – nyitott kutatási kérdésekre fókuszál.
Ilyen a kockázatok és sérülékenység időbeli és térbeli alakulását, az alkalmazkodás hatékonyságát, a víz, a biodiverzitás, az egészségügyi kockázatok, a természetalapú megoldások és a parti környezet kérdéseit, az éghajlati politikák koherensebbé tételét, az ágazati és rendszerszintű átalakulásokat, a földhasználatot, a mezőgazdaságot és a szén-dioxid eltávolítást, a méltányosságot és az igazságos átmeneteket, az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását, az éghajlati intervenciót, valamint a napsugárzás módosításának lehetséges hatásait és kockázatait vizsgálják. A projekt legfontosabb mérföldkövei egy tudástérkép elkészítése, valamint kutatói hálózat kialakítása köré épülnek. A kutatócsoport projektbemutatót, egyetemi belső konferenciát, workshopokat és tudományszervezési platformok megalapozását tervezi – áll a közleményben.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Összefogásra van szükség a sikeres vízgazdálkodáshoz
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással érhetünk el eredményeket:…
Tovább olvasom >Magasabb szintre emelné a gazdálkodók technológiai tudatosságát és eredményességét a Syngenta Agronomy Solution csapata
A mezőgazdaság jól érzékelhető kihívásai – a klímaváltozás, az időjárási…
Tovább olvasom >Európai Központi Bank: a vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Marika hazatér
A magyarországi Ír Nagykövetség a Szent Patrik-napot március 17-én a…
Tovább olvasom >Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak áprilisban
Az euróövezetben és az Európai Unióban (EU) havi összevetésben csökkentek,…
Tovább olvasom >Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >