Klímatűrő alternatíva a szántóföldeken: a földimogyoró lehet az egyik nyertese az éghajlatváltozásnak

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint kutatóintézetek és egyetemek egyaránt azt vizsgálják, milyen új növénykultúrák illeszthetők be a vetésszerkezetbe a megváltozott klimatikus feltételek mellett. A földimogyoró ezek közül az egyik legígéretesebb jelölt.

Jobb alkalmazkodás, alacsonyabb vízigény

A szakértők szerint a földimogyoró egyik legnagyobb előnye, hogy a jelenlegi tapasztalatok alapján jobban tűri az aszályos időszakokat, mint több hagyományos szántóföldi kultúra. Mérsékelt vízigénye, mélyre hatoló gyökérrendszere, viaszos levélfelülete és párologtatást csökkentő mechanizmusai révén a növény hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésre álló nedvességgel.

A laza szerkezetű, gyorsan melegedő, humuszban gazdag homokos talajokon – például a Kiskunságban és a Hajdúságban – különösen jó termeszthetőséget mutat. Ezeken a területeken az aszály évről évre komoly terméskockázatot jelent a kukorica vagy a napraforgó esetében, miközben a földimogyoró stabilabb hozamokat produkálhat.

Magyar nemesítés és biztató terméseredmények

Magyarországon a földimogyoró-termesztés nem teljesen új keletű, az 1950-es években már létezett számottevő termelés, amely azonban a gépesítés hiánya miatt háttérbe szorult. A klímaváltozás és az új termesztéstechnológiák azonban újra reflektorfénybe helyezték a növényt.

2022-ben három magyar nemesítésű földimogyoró-fajta – a Balla, a Zoltán és a Kata – kapott állami elismerést. A Dél-Alföldön, Zákányszéken jelenleg mintegy 20 hektáron folyik üzemi kísérleti termesztés, míg a Debreceni Egyetem kutatásai során hektáronként 3,3–3,6 tonnás termésátlagot értek el, ami nemzetközi összevetésben is versenyképes.

Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban az átlaghozam 3,8–3,9 tonna, Kínában 3,4–3,5 tonna hektáronként.

Több lábon álló hasznosítás

A földimogyoró gazdasági értékét növeli, hogy sokoldalúan hasznosítható. Étkezési célra pörkölve, olajként hidegen sajtolva, takarmányként, sőt a héjból készült brikett formájában is értékesíthető. Utóbbi fűtőértéke megközelíti a tölgyfáét.

Az olajkinyerési arány kiemelkedő: 100 kilogramm tisztított magból mintegy 47 liter olaj sajtolható, amely minőségében az olívaolajjal vetekszik. A mogyoróvaj iránti globális kereslet – különösen az Egyesült Államokban – szintén jól mutatja a termék piaci potenciálját.

Feldolgozás nélkül nincs áttörés

A termesztés egyik legnagyobb akadálya jelenleg nem az agronómia, hanem a feldolgozás. Magyarországon egyelőre nem épült ki országos felvásárlási és feldolgozói kapacitás, így a termelőknek saját értékesítési csatornákat kell kialakítaniuk.

A szakmai konszenzus szerint integráció nélkül nem várható gyors felfutás. A földimogyoró betakarítása speciális gépeket igényel, amelyek beszerzése egyéni gazdaságok számára nem gazdaságos. A közös géphasználat, a kisüzemi feldolgozás és az összehangolt piaci megjelenés kulcsfontosságú lehet a növény hazai karrierjében.

Nem csodaszer, de fontos elem lehet

A szakpolitikai és kamarai álláspont szerint a földimogyoró nem váltja ki egyik napról a másikra a hagyományos kultúrákat, de értékes eleme lehet egy diverzifikált, klímaadaptív vetésforgónak. A jövő mezőgazdasága nem egyetlen „csodanövényre”, hanem több lábon álló, magasabb hozzáadott értéket termelő struktúrára épülhet.

A klímaváltozás által kijelölt pályán a földimogyoró jó eséllyel azok közé a növények közé tartozik, amelyekre a következő években egyre több termelő és piaci szereplő figyel majd fel.