Klimatikus ízválság: veszélyben a gin karakteres zamata?

Az egyik legérdekesebb következtetés: a gin – akárcsak a bor – terroir-jelleget mutat, vagyis az alapanyagként szolgáló borókabogyók ízét a termőhely földrajzi, éghajlati adottságai jelentősen befolyásolják. „Egy csapadékos szüreti év körülbelül 12 százalékkal csökkentheti a boróka összes illékony vegyületét egy száraz évhez képest, ez pedig megváltoztatja a gin élményét” – nyilatkozta Matthew Pauley kutató.

A vizsgálat során a szakemberek Albániából, Boszniából, Macedóniából, Montenegróból, Szerbiából, Koszovóból és Olaszországból származó borókabogyókat dolgoztak fel, és desztillálás után gázkromatográfiával elemezték az illat- és ízanyagokat. Az eredmények szerint a régiónkénti és évjáratonkénti eltérések látványos különbségeket okoznak a gin fás, gyantás, citrusos és virágos jegyeiben.

A klímaváltozás nemcsak az ízvilágot, de a gyártási folyamatot is befolyásolja: egyre több a csapadékos év, ami hosszabb szárítási időt igényel a bogyók esetében. Ez viszont módosítja a bennük lévő vízoldékony vegyületek mennyiségét, és ezzel együtt a desztillátum végső karakterét is.

„Ez komoly kihívást jelent egy több milliárd fontos iparág számára, ahol a prémium szegmensben a következetes minőség kulcsfontosságú”

– figyelmeztet Annie Hill professzor. Mint mondja, a klímaváltozás veszélybe sodorhatja a csúcsminőségű gingyártók azon gyakorlatát, hogy a különböző régiókból származó bogyókat tudatosan válogatják az egyedi ízprofil érdekében.

A kutatás eredménye különösen aktuális, hiszen a magyar ginpiacon is egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi, kézműves termékek iránt. A terroir-koncepció térhódítása pedig új távlatokat nyithat a hazai gingyártók számára is – feltéve, hogy sikerül alkalmazkodni az éghajlat kihívásaihoz.