KKM-államtitkár: Magyarország számára a szállítmányozás és a logisztika stratégiai ágazat

Illés Boglárka a Magyar Szállítmányozók Napja alkalmából megtartott nemzetközi konferencián (CEE Freight Conference) hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy Közép-Európában a közúti és vasúti közlekedés könnyebb és gyorsabb legyen, ami a magyar kormány számára is kiemelt célkitűzés.

Hozzátette, amikor a „térségben, a régióban a határ menti fejlesztésekről beszélünk, akkor a kormány nem csak a gazdasági, hanem a nemzetpolitikai szempontokat is figyelembe kell, hogy vegye”. Fontos, hogy a gyorsforgalmi utakat elvezessük a határig és növeljük az új határátkelési pontok számát és áteresztőképességét – mondta az államtitkár.

Illés Boglárka elmondta, hogy Magyarország számára kiemelt célkitűzés a konnektivitás fejlesztése annak érdekében, hogy a határok és a távolságok ne képezzenek akadályt az áruforgalom és a személyforgalom számára, és ez Magyarország uniós elnökségének is fontos területe lesz. Hozzátette, hogy a kormány céljai között szerepel az is, hogy a nyugat-keleti irányú kapcsolatok mellett Közép-Európában az észak-déli irányú közlekedési összeköttetések is javuljanak.

„A kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra úgy tekint, mint ennek a projektnek a zászlóshajójára”

– ismertette az államtitkár.

Az államtitkár azt mondta, hogy a magyar-szlovák határszakaszon 2010-óta 18 új kapcsolat nyílt meg, ennek köszönhetően már 40 határátkelési lehetőség áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy Ukrajnával is történtek megállapodások új határátkelők nyitásáról Nagyhódos és Nagypalád között, amelyeknek a jogi alapjai már el is készültek.

A magyar kormány bízik abban, hogy Románia hamarosan teljeskörű tagja lesz a schengeni övezetnek, és amint ez megvalósul, a már korábban megépült és jelenleg csak ideiglenes nyitva tartassál rendelkező 10 határátkelő, állandó határátkelővé válik. A két ország között harmadik gyorsforgalmi kapcsolatként az M49-es gyorsforgalmi út várhatóan 2026-ra elkészül és emellett folyamatosak a szakértői egyeztetések egy negyedik gyorsforgalmi út létrehozásáról, amely az M44-es gyorsforgalmi út határig történő elvezetését jelentené a jövőben – fűzte hozzá Illés Boglárka.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a kormány délen a szerb határszakaszon is bővíteni kívánja a határátkelők áteresztő képességét. Hozzátette, hogy a meglévők fejlesztése mellett döntés született arról, hogy új gyorsforgalmi határátkelők létesítését készítik elő.
Illés Boglárka azt mondta, kiemelkedő lépés Magyarország részéről, hogy elsőként adta át teljes hosszában 2021 őszén a Via Carpatia közlekedési folyosó hazai szakaszát, amely miután elkészül, hét országon áthaladva összeköti a Balti-tenger, az Égei-tenger és a Fekete-tenger térségét Közép-Európa belső területeivel.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a kormány egyértelmű célja, hogy Magyarország Ázsia és Európa között a kontinentális teherforgalom meghatározó szereplőjévé váljon. Ezt szolgálják a vasúti fejlesztések is, amelyek révén a vasúti áruforgalom részarányát nem csak növelni, hanem 2050-re meg is szeretnék duplázni – tette hozzá.

„Fontos kihívás, hogy a vasúti áruforgalom a főváros térségén is át tudjon haladni, ezért még ebben az évtizedben szeretné a kormány fejleszteni a Déli-körvasútat és a következő évtizedben pedig a Budapestet délről elkerülő V0-ás vasútvonalat szeretné megépíteni”

– fűzte hozzá Illés Boglárka.