Kizsákmányolt munkások, luxusmárkák – sötét árnyék vetül a divatipar profitjára
A világ ruházati szektora mára billió dolláros üzletté nőtte ki magát, de a csillogó felszín mögött súlyos emberi jogi és szociális visszásságok húzódnak. A Clean Clothes Campaign (CCC) friss jelentése szerint a globális divatipart hajtó 60 milliós munkaerő döntő része továbbra is méltatlan körülmények között dolgozik, miközben a szektor nyeresége évről évre új rekordokat dönt.
Egy póló ára: 29 euró, ebből a munkásnak 18 cent jut
A CCC elemzése lebontotta, hogy egy Európában 29 euróért eladott pólóból hogyan oszlik meg a bevétel: a bangladesi gyári munkás ebből mindössze 0,18 eurót kap kézhez, vagyis a végső ár kevesebb mint 1 százalékát. A legnagyobb szelet a kiskereskedelmi láncoké (közel 60%), majd a márkanyereség (12%), az anyagköltségek (12%) és a szállítás (8%) következnek. A gyár – a munkásain kívül – alig 4 százalékot tud realizálni nyereségként.
Évi 54 ezer forint a válogatott mezért – 1 font órabér a gyárban
Sokkoló példa az angol válogatott 2022-es VB-mezbotránya: a 115 fontos (54 200 Ft) felsőket Thaiföldön gyártották, ahol az órabér mindössze 1 font volt. A dolgozók heti 60 órát dolgoztak, gyakran telefonhasználat nélkül, teljes kontroll alatt.
Gyermekmunkások a beszállítói láncban
Az ENSZ és az UNICEF adatai alapján világszerte mintegy 152 millió gyermek dolgozik – közülük közel a fele 5–11 éves. A textil- és autóipar különösen érintett: Indiában 30 millióra becsülik a kizsákmányolt gyerekek számát. Bár az ESG-szabályozás és az európai átvilágítási kötelezettségek szigorodása némileg javított a helyzeten, még mindig tömegesen fordul elő, hogy a nagy márkák nem tudják igazolni: beszállítóik minden munkása legalább minimálbért keres.
Kivonulás Mianmarból – későn jött etikai fordulat?
A katonai junta jogsértései miatt 2025-ig több nemzetközi vállalat – köztük a Lidl, az Aldi, a C&A, a Tesco, a Mango, a Primark, az Inditex és a H&M – is bejelentette kivonulását Mianmarból. A döntések mögött egyre nagyobb szerepet játszik a reputációs kockázat: a kényszermunka, gyermekmunka és emberi jogi visszaélések komoly márkakárosító tényezővé váltak.
Tudatosabb fogyasztás – reménysugár a fenntarthatóság felé?
Bár a helyzet súlyos, a fogyasztói szokásokban már érzékelhetők pozitív változások. A Vaayu klímatechnológiai startup adatai szerint 2023-ban a használt ruhák online vásárlása 679 kilotonna CO₂-kibocsátást spórolt meg – ez 512 ezer London–Los Angeles repülőúttal egyenértékű. A vásárlók 72%-a kevesebb ruhát vesz, és egyre többen vigyáznak a ruháikra, hogy azokat később továbbértékesíthessék.
A divatipar előtt álló kérdés: lehet-e etikusan profitot termelni?
Az ENSZ emberi jogi alapelvei világosan fogalmaznak: minden vállalatnak felelősséget kell vállalnia beszállítói láncáért. A CCC jelentése szerint azonban jelenleg egyetlen nagyobb márka sem tudja garantálni, hogy minden munkavállalója tisztességes bért kap. A globális márkák előtt tehát továbbra is adott a kérdés: hogyan lehet fenntartható módon, tisztességes körülmények között működtetni a világ egyik legjövedelmezőbb iparágát?
Kapcsolódó cikkeink
Rekordszámú visszaváltás: havi félmillió palackot adnak vissza a Kifli.hu vásárlói
Több mint 2,6 millió visszaváltott palack néhány hónap alatt –…
Tovább olvasom >WWF: minden eddiginél korábban jött el a túlfogyasztás napja
2025-ben minden eddiginél korábban jött el a túlfogyasztás napja –…
Tovább olvasom >Új korszak a Lidlben: ikonikus szatyrok zöldebb köntösben
A Lidl Magyarország egy váratlan, de annál örömtelibb újítással jelentkezett:…
Tovább olvasom >További cikkeink
45 millió fontos beruházást indít a Müller brit tejüzemében
A német Theo Müller csoporthoz tartozó Müller 45 millió fontot…
Tovább olvasom >NewPrinces Group veszi meg a Carrefour olaszországi üzletei
Megállapodást kötött a Carrefour a NewPrinces Group-pal olaszországi tevékenységeinek értékesítéséről.…
Tovább olvasom >Tovább nőtt a fair trade Németországban
A németországi fair trade forgalom 2024-ben 11%-kal, 2,6 milliárd euróra…
Tovább olvasom >