Kiváló meggy- és cseresznyetermés ígérkezik az Elvira majorban

Meggy- és cseresznyetanácskozásra gyűltek össze a szakemberek az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet kísérleti telepén. Az éves értékelés mellett az ültetvényen folyamatosan folyik a munka: a dolgozók szüretelik a nemesített cseresznyéket és meggyeket, melyek mind ízben, mind külsőre hibátlanok lettek az idén. A világ élvonalába tartozó magyar gyümölcsök szakértői büszkék rá, hogy itthon még mindig a minőség, az íz a mérvadó, nem úgy, mint a világ más részein, ahol elsősorban a mennyiség és a külső számít.

Fotó: Bohn Márton

„Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet 24 államilag bejegyezett cseresznye-, és 14 meggyfajtával büszkélkedik, melyeket a világ minden részén elismernek” – mondta Kasztovszky Zoltán, az intézmény igazgatója az éves meggy-és cseresznyekonferencia alkalmából.

Az idei szüret mind termésmennyiségben, mind minőségileg kiválóan alakul. A cseresznye már javában érik, a meggy ízesebb fajtái pedig még csak most következnek. Míg előbbit kézzel szüretelik, addig utóbbinál gépi erőt is bevetnek. A meggy nagy részét ugyanis külföldön értékesítik konzervként. Németországban nagyon népszerű a magyar meggy: az éves konzervfogyasztás 55 százalékát tőlünk importálják. Főképp azért, mert a miénk sokkal ízesebb és jobb minőségű, mint európai társai.

„Magyarország első rázógépe dolgozik a kísérleti telepünkön, mely bizony már negyven esztendős, ugyanakkor még mindig jól teljesít” – dicsekedett el Apostol János, a Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Európa mellett Ausztráliában, Dél-Afrikában és Chilében is kezdik termeszteni a magyar cseresznyét, sőt, az Elvira majorban nemesített cseresznye alapjául a szolgál a chilei cseresznyenemesítésnek is.

S míg külföldön a külcsín a meghatározó, addig itthon az ízre fektetik a legnagyobb hangsúlyt. A kutatóintézet szakemberei szerint kevés, ha szép a termés, a nemesítésnél céljuk, hogy az általuk bejegyzett fajták maximális minőséget képviseljenek.

Az intézet hat évtizedes munkájának köszönhetően meggy- és cseresznyenemesítésben a világ legjobbjaiként ismerik el hazánkat, így bátran kijelenthetjük, hogy a magyar gyümölcsnek párja nincs a földön.

A meggy – és cseresznyetanácskozáson ezeken túl az idei terméshozamról, a növényvédelem aktuális kérdéseiről, valamint cseresznyebetegségekről cseréltek információt a termelők és a szakemberek. Emellett megemlékeztek a meggynemesítés atyjáról, a 100 éve született Maliga Pálról, majd a rendezvényt fajtabemutatóval és kóstolással zárták le a házigazdák.