Kiútkeresés New Yorkban

Túltermelés, miközben naponta 50 ezer ember hal éhen? Élelmiszer-biztonság, miközben a génmanipulált (GM) termékek forgalmazása a legpraktikusabb megoldás a világ szegényeinek jóllakatására? Gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus, miközben a globalizáció lenne az együttműködés fő útja? A világ vezető élelmiszergyártói és kereskedői ültek össze a CIES évi konferenciáján június 17. és 19. között New Yorkban, hogy – többek között – a fenti kérdésekre is életképes válaszokat találjanak.A „CIES – The Food Business Forum” az élelmiszer-ágazat egyetlen független és globálisan tevékeny hálózata a világon, összesen 400 tagja 150 országban több mint évi 2 ezer milliárd USD forgalmat ér el. A konferencián a következő vállalatok vezérigazgatói szólaltak fel: Delhaize-csoport, Kellogg, Kraft Foods, L’Oréal, Nielsen, Pepsico, Sara Lee, Sealed Air, Supervalu, Sainsbury’s és Wal-Mart.

Gazdasági nacionalizmust hozhat a válság
A konferenciát megnyitó Pierre-Olivier Beckers, a CIES és a Food Business elnöke, a Delhaize Group vezérigazgatója elmondta, hogy az élelmiszerpiac lényegesen jobb helyzetben van, mint az összes többi válság sújtotta terület, hiszen a beruházások várhatnak, enni azonban muszáj. Az energiaárak közben tovább emelkednek, a válság pedig egészen átrendezi a piaci trendeket: egyes területek tovább hanyatlanak, a munkaerő más szektorokra összpontosul. Hosszú távon ez GDP-növekedéshez vezet, rövid távon azonban rendkívül fájdalmas lehet azok számára, akik elvesztik állásukat.
– A válság egyik maradandó lenyomata minden bizonnyal a gazdasági nacionalizmus lesz – érvelt dr. Michael Mandelbaum, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies professzora, aki a válság makrogazdasági következményeit vette górcső alá. – A protekcionizmus már a Nagy Gazdasági Világválság idején is elképesztő méreteket öltött, és ez a tendencia a közeljövőben fog csak igazán kiéleződni.

Kérdőjelek a GM körül
Robert Watson professzor, tudományos szaktanácsadó szerint az élelmiszerigény a következő 25-50 évben valóban megduplázódik, elsősorban a fejlődő országokban, ugyanakkor az igény irányultsága is megváltozik: a mezőgazdasági szektor stabil fejlődése alapkövetelménnyé válik, hogy az a világot elláthassa, és a gazdasági fejlődést stimulálja. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonság fontosabb lesz, mint valaha, hiszen a klímaváltozással az ázsiai termőföldterület 20 százalékkal csökken 2020-ig, az állatokat is több betegség tizedeli majd a megváltozott körülmények miatt. A cél tehát az, hogy mindezek ellenére régióról régióra változatos termést produkáljunk, és elegendő állatállomány, hal, erdő, bioüzemanyag maradjon az elkövetkezendő 50 évre.
Még nem tudni, a GM-megoldások mennyiben oldják meg ezeket a kérdéseket, hiszen számos területen hasznosak, a legtöbb kormány azonban mereven elzárkózik a GM-termékektől. Robert Watson szerint komoly egészségügyi kockázattal valószínűleg nem kell számolnunk, ha GM-termékekről van szó, mindenesetre a biztonságé a főszerep. Többen aggódnak amiatt is, hogy a világ népessége a jövőben a kistermelők helyett nagy mennyiségű multinacionális élelmiszerre támaszkodik majd. Watson szerint a liberalizáció szükséges, de a régiónkénti természetes különbségek figyelembevételével. A négy legfontosabb pont tehát:
– A gazdasági és környezetvédelmi szempontoknak a mezőgazdasági szabványokban, gyakorlatban és technológiában kell érvényesülniük.
– Az éhezők problémáját megfelelő technológiai alkalmazásokkal lehet csak hatékonyan kezelni.
– A jövőbeni megnövekedett igények kielégítésére szükség lehet fejlett biotechnológiai módszerek bevetésére, de ehhez fel kell mérnünk és meg kell értenünk minden lehetséges veszélyt és előnyt.
– A gazdákat anyagi támogatásban kell részesíteni, amiért az ökoszisztéma fenntartásához hozzájárulnak.

„Piac alapú egészségügyi reform”
Steven A. Burd, a Safe-way Inc. elnök-vezérigazgatója felvetette egy „piac alapú egészségügyi reform” lehetőségét, amelyben minden állampolgár számára kötelező a biztosítás, az „egészségtelen viselkedés” ára pedig összegszerűen meghatározható. Az egészségügyi reformot szorgalmazó koalíció olyan óriásokat állított soraiba, mint a Coca-Cola Enterprises, a PepsiCo és a Hershey. Ha az egészségtelen fogyasztói magatartás és az ebből fakadó krónikus megbetegedések kiküszöbölhetők, milliókat spórol meg az egészségügy, és a fogyasztók morális felelősségvállalása is pozitív irányba mozdul.

Nincs jó vagy rossz élelmiszer
Az egyszerűség az út a vásárlóhoz – hangsúlyozta Brenda Barnes, a Sara Lee elnök-vezérigazgatója, aki szerint a termékekkel kapcsolatos egyértelmű és áttekinthető felvilágosítás a fogyasztói bizalmat erősíti. Az információ mindennek az alapja, hiszen nincs jó vagy rossz élelmiszer: a mogyorókrém ugyan sok zsírt tartalmaz, ugyanakkor első osztályú proteinforrás. A három pillér tehát:
– Címkézés: egyetemes, tény alapú megközelítés
– Élelmiszer-biztonság: közös standardok és szabályozások
– Életképesség: közösen definiált célok
Jeff Nodle, az USA legnagyobb kereskedelmi vállalatai közé tartozó Supervalu elnök-vezérigazgatója Brenda Barnes felvetéseivel kapcsolatban rámutatott, hogy jelenleg országtól országig és áruházlánctól áruházláncig eltér az élelmiszerek címkerendszere, és a gyártó könnyen elveszhet a szavak mögött – így az élelmiszer-biztonság sérülhet. Az áruházaknak ezzel szemben fel kell vállalniuk a vevővel való kommunikáció (értsd: információátadás) felelősségét, mintegy meg kell védeniük a fogyasztókat a kóklerek félrevezető kampányától.
Fókuszált pragmati-zációnak nevezte Irene Rosenfeld, a Kraft elnök-vezérigazgatója azt az egyszerűsített, átlátható struktúrát, ami cégének termékeit öt termékcsoportra, tíz márkára és tíz piacra koncentrálja.
A valamennyi FMCG-vezető által említett élelmiszer-biztonság Gregory R. Page, a Cargill Inc. elnök-vezérigazgatója szerint három alapfogalom köré épül: hasonlóság, összekapcsolhatóság és együttműködés. A globális élelmiszer-biztonsági rendszernek tudományos alapokon kell nyugodnia.

Az áremelés csak a végső megoldás legyen
Túltermelés van, soha nem volt még a Földön ennyi élelmiszer, mégis naponta 50 ezer ember hal éhen – William V. Hickey, a Sealed Air Corporation elnök-vezérigazgatója szerint a sikeres éhségellenes program lényege a következő fázisokban rejlik:
– Termelés és infrastruktúra modernizálása
– Feldolgozás és csomagolás kialakítása
– Kiskereskedelmi piac fejlesztése.
Antonio Coto, a DIA Latin America vezérigazgatója szerint a válság kezelésének egyetlen módja, hogy a cég utolsóként éljen az áremelés lehetőségével, azonkívül megoldást kínáljon – környezetvédelmi, technológiai megoldásokról van szó – , ne csupán termékeket. Ezenkívül a határozott marketingkommunikáció is elengedhetetlen. Néhány fő szabály a fentiek mentén:
– Olcsóbb csomagolás
– Olcsóbb termékek
– Visszatérés bizonyos régi B-már-kákhoz
– Kisebb kiszerelésű csomagolás.

Tévhitek a vezetők fejében
Létezik néhány rossz koncepció a tulajdonosi-vezetői fejekben, amelyeket Justin King, a Sainsbury vezérigazgatója igyekezett eloszlatni. Néhány tipikus tévhitet mutatott be:
1. A vásárló igényei csökkennek válság idején. – Óriási tévedés, a vásárlót inkább tudatosabb fogyasztóvá teszi a recesszió; 35,4 százalék vásárlási szokásai egyáltalán nem változnak, 5,7 százalék más szupermarketben néz inkább szét, és 30,4 százalék minden további nélkül olcsóbb terméket választ. Megoldás: vásárlóbarát árak és megfelelő választék.
2. Az emberek önzőbbé válnak válságkor. – Nem igaz, a fogyasztó továbbra is épp csak annyira törődik önös érdekeivel, mint az élelmiszer-etikával.
3. A középáras áruházakat felőrli a konkurencia – Angliában a Sainsburytől vannak olcsóbb és drágább üzletek is, mégis 2008 karácsonyán a Sainsbury- hez képest zárta a legsikeresebb ünnepi szezont.
Bár a fogyasztói bizalom indexe a vizsgált 49 országból 48-ban romlott, a Nielsen piackutató cég elnök-vezérigazgatója, David L. Calhoun hangsúlyozta, hogy az FMCG-piac talpon maradt, hiszen „enni muszáj”.
Calhoun többek között az élelmiszer-kiskereskedelem növekvő koncentrációjára is rámutatott, kiemelve, hogy a három-öt legnagyobb kereskedelmi vállalat együttes piaci részesedése egyes országokban 25 százalék alatt reked. 25-50 százalék közötti mutatót regisztráltak Magyarország mellett például Csehországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is.
B. E.