Kitört a harc a bérlők és a bérbeadók között

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség az üzlethelyiségek bérbeadói és bérlői között kialakult, sok esetben súlyos konfliktusok mielőbbi kezelése érdekében arra kéri a kormányzatot, hogy az üzlethelyiségek és szolgáltató helyek bérleti szerződéseire vonatkozóan rendeleti úton teremtsen tiszta jogi környezetet, amelynek segítségével a magyar kereskedők túlélhetnék a koronavírus okozta válságot és legalább a lehetősége megmaradna annak, hogy aktív résztvevői lehessenek a kereskedelem és a gazdaság újraépítésének – olvasható a portfolio.hu-n.

A Szövetség kéri a kormányzatot hogy az üzlethelyiségek és szolgáltató helyek bérleti szerződéseire vonatkozóan:

rendelet útján kötelezze a bérbeadókat, hogy a bérlőkkel 2020. június 30-ig megállapodjanak a bérleti szerződés feltételeinek módosításában oly módon, hogy bérbeadók a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékével mérsékeljék a bérleti szerződésekben rögzített bérleti díjakat és amennyiben a felek között ezen határnapig a megállapodás nem jönne létre úgy a bérlőnek jogában álljon felmondani az adott bérleti szerződést.
rendelet útján kötelezze a bérbeadókat, hogy 2020. március 16-tól, a koronavírus hatására bekövetkező és euróban meghatározott bérleti díjak esetén az árfolyam a vészhelyzet idejére fix 330 forint legyen.
dolgozzon ki korlátozó szabályozást arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben a bérleti szerződésekben rögzített bankgarancia kedvezményezett ne hívhassa le automatikusan a banktól a fedezetet, illetve óvadék biztosíték esetén az óvadék jogosultja ne szerezhesse meg automatikusan az óvadék tulajdonjogát.

A kérések hátterében az alábbi tények állnak a Szövetség tájékoztatása szerint:

A március 28-tól életbe lépett kijárási korlátozás a lakosságra vonatkozóan további szigorításokat foganatosított. A járvány terjedésének fékezése érdekében a lakosság, a rendeletben felsorolt alapos indokok esetén hagyhatja el otthonát.

A rendeletben fel nem sorolt profilú kereskedelmi egységekbe, például ruházat, cipő, játék, hobbi, sport, lakberendezés, lakásfelszerelés, papír-írószervirág, gépjármű, divatcikk, március 28-tól vásárló nem mehet. Ezekben az egységekben 15 óra után, a március 16-tól életbe lépett korlátozó intézkedés okán már március 28. előtt sem tartózkodhatott vásárló.

A KORMÁNYRENDELETEK KORLÁTOZÁSAI A LAKOSSÁGRA VONATKOZNAK ÉS EZ JOGI BIZONYTALANSÁGOT EREDMÉNYEZ AZ ÜZLETHELYISÉGEK TULAJDONOSAI ÉS AZ ÜZLETHELYISÉGEKET BÉRLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT.

Az üzlethelyiségek tulajdonosai, illetve azok képviselői a szerződésekben általában meghatározott nyitva tartásra kötelezik a bérlőket. Amennyiben a kereskedő nem tartja nyitva a bérelt üzletét, úgy a szerződések értelmében a bérbe adó bérleti díjon felül kötbért számíthat fel.

A plázákban, bevásárlóközpontokban jelenleg látogatható kereskedelmi egységek például gyógynövény, állateledel, élelmiszer üzletek is komoly forgalomvesztést szenvednek el, mert a vásárlók elkerülik ezeket a helyszíneket, ezért a szabályozásnak minden kiskereskedelmi tevékenységre ki kell terjednie.

A Cushman & Wakefield heti retail összefoglalója szerint egyébként a koronavírus utáni időszakban vélhetően a bírósági tárgyalásoknak is megnő a száma, éppen a bérlők és a bérbeadók közti bérleti díjak kifizetése miatti folyamatos a harc miatt. Erről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben:

A kereskedők március 16. óta próbálnak tárgyalásokat kezdeményezni a bérbeadókkal, mert a vásárlók a járványhelyzet miatt – teljesen érthetően – csak az alapvető szükségleteik kielégítésére törekszenek, szinte csak élelmiszerre és gyógyszerre költenek.

64 500 KISKERESKEDELMI EGYSÉGET ÉRINT KÖZVETLENÜL A JELEN HELYZET, MIVEL EZEK AZ ÜZLETEK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSOK MIATT NEM LÁTOGATHATÓ KERESKEDELMI ÜZLETEK.

Ezen egységek nagy része nem bevásárlóközpontokban, vagy hipermarketekben üzemelnek, de esetükben is fennáll a bérleti díj körüli vitás helyzet. Ezért mindenképp olyan szabályozás szükséges, amely minden bérbeadóra nézve kötelező érvényű, legyen az bevásárlóközpont, hipermarket, önkormányzat. A kijárási korlátozással érintett kereskedelmi egységek jelenleg is zárva tartanak, árbevételük nulla forint. – hangsúlyozzák.

A tárgyalások, egyeztetések helyett gyakran csak közleményekben értesítik a bevásárlóközpontok, plázaüzemeltetők és más bérbeadók a bérlőiket, vagy egyszerűn kiszámlázzák a szerződés szerinti bérleti díjat, mintha minden a normál üzletmenet szerint történne.

A bérbeadók hozzáállása nem egységes. Vannak olyan bérbeadók, amelyek hajlandók tárgyalni bérlőikkel, a bérleti díj, közös költség, közös marketing költség, kötbér tekintetében, de a Szövetség szerint nem ez a jellemző, sőt

A LEGNAGYOBB BÉRBEADÓK ÁLLÁSPONTJUK SZERINT A BÉRLETI DÍJTÓL ADDIG NEM TEKINTENEK EL, ÉS EGYÉB KÖLTSÉGEK VONATKOZÁSÁBAN ADDIG NEM TÁRGYALNAK A BÉRLŐKKEL, AMÍG A KORMÁNY NEM TEREMT EGYÉRTELMŰ JOGI HELYZETET, MERT A KORLÁTOZÁS A VÁSÁRLÓRA VONATKOZIK, AZ ÜZLETEKET KI LEHET NYITNI.

Meg kell említeni, hogy a szektor várakozásai az egy éven belüli jövőre vonatkozóan sem fényesek. A bérbeadókkal ezért olyan megállapodások lehetnek csak elfogadhatók, amelyek a jövőre nézve árbevétel-arányossá tehetik a bérleti díjakat, mivel a járvány hatása elhúzódó lesz. Ruházati és egyéb nem létfontosságú beszerzések halaszthatók, az anyagilag is bizonytalan helyzetbe kerülő családok, illetve azok, akik tartani fognak még a fertőződéstől, csak a legszükségesebb esetben fogják felkeresni az üzleteket. – összegzik elkeseredetten a kéréseket.

A jelen és a várható jövő helyzet miatt hangsúlyozzák, hogy az üzlethelyiségek bérleti díjaira vonatkozóan a felek közötti rendeleti úton történő megállapodás kikényszerítése csak abban az esetben lenne segítség a kereskedelmi szektornak, amennyiben eredménytelen tárgyalás esetén a bérlő felmondhatná a bérleti szerződést. (portfolio.hu)