Kissé csökkent a háztartások fizetőképessége a második negyedévben az Intrum mutatója szerint

Kissé csökkent a háztartások fizetőképessége az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest, de még mindig magas; a visszaesés oka jelentős részben a növekvő hitelállomány – közölte a követeléskezelő Intrum Justitia Zrt. az MTI-vel hétfőn.

A vállalat harmadszor készítette el jelentését a magyar háztartások anyagi helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatait is felhasználó Intrum fizetőképességi index (IFI) azt méri, mennyire képesek fedezni kiadásaikat a háztartások, mennyi pénzt tudnak félretenni, vagy fogyasztási cikkekre költeni.
Az index tavaly az utolsó negyedévben 54,68, az idei első negyedévben 59,5 ponton állt, idei második negyedéves értéke pedig 50,8 pont.
A közlemény idézi Felfalusi Pétert, az Intrum vezérigazgatóját, aki kifejtette: a fizetőképességi index friss számai alátámasztják azokat a prognózisokat, amelyek szerint a gazdasági növekedés lassulására lehet számítani a következő években. Ugyanakkor a háztartások fizetőképességében a második negyedévben bekövetkezett kisebb visszaeséstől eltekintve rövid távon további javulás várható – tette hozzá.
A vezérigazgató szerint a hitelállomány növekedése nem feltétlenül rossz hír. Az Intrum kutatása alapján ennek oka nagyrészt az, hogy a lakosság jelentős része visszafizette korábbi tartozásait és ismét hitelképessé vált. Elsősorban a lakáscélú, illetve személyi hitelek volumene nőtt a vizsgált időszakban, tovább csökkent viszont a folyószámlahitelek értéke, azaz a folyószámlákhoz tartozó hitelkeretek kihasználtsága. A teljes hitelállomány még most is jelentősen elmarad a 2008 és 2011 közötti csúcsértékektől, így a háztartások tartozásai egyelőre nem jelentenek komoly pénzügyi kockázatot – fejtette ki.
Az index alapján a következő egy-két évben kis mértékű lassulás prognosztizálható a gazdaságban, miközben a reálbéreknél további, lassuló ütemű bővülés várható. A háztartások fizetőképessége a következő időszakokban is magas maradhat, hosszabb távon a gazdaság globális lassulása és a magas hitelállomány növelheti a kintlévőségi kockázatokat – összegezte közleményében az Intrum. (MTI)