Kisebb árbevételű üzleteket is sújthat értékesítési tilalom veszteségesség esetén
Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet – már 2017-től – a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
Az Országgyűlésnek azért kellett újra szavaznia a kereskedelmi törvény december 9-én elfogadott módosításáról, mert azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
A képviselők 120 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista és független nem ellenében, valamint 23 jobbikos és LMP-s tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd: azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.
Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. januárjától alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.
Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva pénteken küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az államfő szerint a december 9-én elfogadott jogszabály-módosítás – most módosított passzusa – felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Az elnök azt is aggályosnak tartotta, hogy a kifogásolt rendelkezés 2018. január elsején lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.
A kedden elfogadott módosításokat a törvényalkotási bizottság terjesztette elő. A testület szerint a nettó árbevétel módosításával kiküszöbölhető a köztársasági elnök által kifogásolt közvetett hátrányokozás lehetősége.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ez eredeti előterjesztés indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.
A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >