Kínaiak vásárolják fel a világ összes luxustermékének harmadát

A kínai társadalom mindössze két százalékát teszik ki a tehetősek, ugyanakkor ők vásárolják fel a világ luxustermékeinek csaknem egyharmadát – írja a Money Weekly (Licai Csoukan) sanghaji pénzügyi és gazdasági magazin, az óriási jövedelmi különbségekre emlékeztetve.

A lap számításai szerint az 1,359 milliárdosra becsült kínai lakosságból mintegy 27 millió fő tartozik a legtehetősebb felső-középosztály tagjai és a vagyonosok, valamint a szupergazdagok közé. Ez a szűknek nevezhető réteg az, amely megengedheti ma magának, hogy luxustermékeket vásároljon az országon belül és az országhatárokon kívül. Ugyan mindössze a lakosság két százalékát teszik ki, ők a nagy nemzetközi luxusvállalatok kiemelt célpontjai, a statisztikák szerint ugyanis a világon értékesített luxustermékek egyharmadát ők vásárolják fel.

A statisztikák jól mutatják a leggazdagabbak és a legszegényebbek közti társadalmi különbségeket is. A Gazdasági Reform Kínai Társasága (CSER) nevet viselő kutatóintézet szeptember végi tanulmánya szerint a kínai lakosság leggazdagabb 10 százaléka mintegy 21-szeresét keresi a legszegényebb 10 százalék jövedelmének.

A tehetős lakosság aránya a következő években a gazdaság növekedésével párhuzamosan emelkedik majd. A Bain & Co. nemzetközi tanácsadó cég 2012 decemberében jelentette, hogy a kelet-ázsiai ország megelőzte az Egyesült Államokat a luxusvásárlások arányát illetően. Akkor Kína 25, az Egyesült Államok 20 százalékát adta a luxustermékek globális piacának. Ez az arány előbbit illetően 30 százalék körébe emelkedett 2013 első féléve során – írta az AT Kearney tanácsadó cég.

A szakértők szerint a piac idei bővülését a korábbi évek átlagos 30 százalékos növekedése után némi lassulás jellemzi majd, ami a kínai gazdaság általános lassulásának és a kínai kormány által év elején meghirdetett takarékossági kampányának következménye. A luxusfogyasztás növekedése ezek ellenére is kétszámjegyű lesz: a Deutsche Bank AG szerint 20 százalék, a Bain & Co. és a kínai kereskedelmi minisztérium alá tartozó nemzetközi kereskedelmi akadémia (CAIT) 10 százalék körülire tette tavaszi jelentésében.

(MTI)