Kínai befektetés Izlandon: szálloda vagy áruelosztó?

Huang Nu-po kínai milliárdos jelentős, mintegy 300 négyzetkilométeres földterületet kíván felvásárolni Izlandon, ahol állítása szerint 100 millió dolláros turisztikai projektet indítana.

Bár az izlandi kormány alapvetően minden külföldi befektetésnek örül, mivel azok segítik a válságból való kilábalást, Huang terveire érthető módon aggodalommal tekintenek. Nem egészen világos ugyanis, miért kell egy szálloda építéséhez 300 négyzetkilométernyi terület, még akkor sem, ha a befektető golfpályát is akar mellé.

Többen arra figyelmeztetnek, hogy Kína geopolitikai érdekei húzódnak a háttérben. A mindössze 320 ezer lakosú szigetország elhelyezkedése ugyanis stratégiailag kiemelt fontosságú Észak-Amerika és Európa között. Ráadásul ha a klímaváltozás miatt a sarkvidéki vizek hajózhatóvá válnak, könnyen az ázsiai áruk észak-atlanti elosztóközpontjává válhat Izland. A szóban forgó, Grímsstadir á Fjöllum elnevezésű földterület nincs közvetlen kapcsolatban a tengerparttal, de egy mélytengeri kikötő közelében fekszik, s magában foglalja a szigetország legnagyobb gleccserfolyóját is.

A kínai befektető a magántulajdonosokkal már megegyezett, a terület egy részét birtokló izlandi kormánytól azonban még jóváhagyásra vár. A döntésért felelős Ögmundur Jónasson belügyminiszter egyelőre kritikusan tekint az üzletre. „Egy külföldi milliárdos 300 négyzetkilométer izlandi földet akar megvásárolni. Ezt meg kell rágni, mielőtt lenyeljük” – mondta a miniszter, aki szerint Kína nagyon aktívvá vált földterületek felvásárlásában szerte a világon, ezért tisztában kell lenni a nemzetközi szálakkal is.

Huangot, aki korábban a propagandaminisztériumban és az építésügyi minisztériumban is dolgozott, jelenleg Kína 161. leggazdagabb embereként tartja számon a Forbes magazin. Cége, a Zhongkun Group számos üdülőhelyet és idegenforgalmi létesítményt üzemeltet Kína-szerte. Szándékait illetően azzal próbálja megnyugtatni az izlandiakat, hogy kész lemondani minden jogról, amely a területen keresztülfolyó vizekkel kapcsolatos. Hozzá közel álló személyek pedig azt állítják, hogy nem geopolitikai okok motiválják, hanem a természet szeretete. Izland iránti vonzalma pedig még a 1970-es évekből ered, amikor a Pekingi Egyetemen egy izlandi szobatársa volt.

Huang terve nem az első jele annak, hogy Peking aktívan érdeklődik a szigetországi lehetőségek felől. A kínai és az izlandi központi bank júniusban egy több mint 500 millió dollár értékű deviza-csereügyletről állapodott meg, amely a remények szerint további lökést adhat a két ország közötti folyamatosan fejlődő kereskedelmi kapcsolatoknak. Peking közben egyre inkább érdeklődik a sarkvidéki hajózási lehetőségek felől is, és a két állam már tárgyal a lehetséges együttműködésről – írja a Világgazdaság Online.