Kína vált az EU és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé

A Lámfalussy-konferencián tartott, a Képes-e a Selyemút felerősíteni a növekedést? című panelbeszélgetésen Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kiemelte: Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé, és úgy vélte, Magyarországnak híd szerepet kell betöltenie Kína és a nyugati országok között.

Csö-min Csen professzor, a Fudan Egyetem dékánja elmondta: nagyon örül annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előadásában nagy jelentőséget tulajdonított a keleti nyitásnak a magyar gazdaság fejlődése szemszögéből. Ez jó hír Kína számára is, növeli a bizalmat, hogy továbbfejlesszék az Egy övezet, egy út kezdeményezést. A kezdeményezés során 6 ország, köztük Magyarország írt már alá megállapodást, és egyre több a megfigyelő állam, például Svájc, Ausztria és a Benelux államok. A kihívások között sorolta fel, hogy időbe telik a megfelelés az európai követelményeknek. Elmondta azt is, hogy jelentősen megemelkedett a kínai közvetlen befektetések összege Európában, egyes becslések szerint 36 milliárd euróra nőtt.
Elmondta: Kína amellett van, hogy fenntartsa a globalizáció folyamatát, miközben a globális kereskedelem nem nő, a Brexit kemény kilépésnek bizonyul és az Egyesült Államok is megpróbálja megváltoztatni a világrendet mások kárára. Úgy vélte: revitalizálni kell a hidegháború utáni nemzetközi rendet, nem szabad „beadni a derekunkat” a világban megjelenő globalizáció-ellenes erőknek.
Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem dékánja kiemelte: Orbán Viktor beszéde után kevésbé aggódik amiatt, hogyan fogadják Európában Kína elképzeléseit az együttműködésről. A globalizáció szempontjából 2017 nehéz év lesz, hozzátéve, senki nem tudja megállítani a folyamatot. Rámutatott: a globalizáció kétélű fegyver, ha tőkebeáramlás történik, az pénzügyi válságot is hozhat, és az emberek szabad mozgása bevándorlást is eredményez, így amikor a negatívumok erősödnek fel, az emberek megrémülnek és elfordulnak tőle – vélte. A dékán szerint egy világkormányra volna szükség ahhoz, hogy „ne fulladjon anarchiába a globalizáció, ahol minden állam azt hiszi, saját katonai erejére kell támaszkodnia”.
Úgy vélte, két alapelv van Magyarország és Kína kapcsolatában, az egyik a szuverenitás elve, hogy bilaterális megállapodásokat tudjanak kötni anélkül, hogy más országok hozzájárulására szükség lenne a projektek elindításához. A másik a kölcsönösség elve, azaz Kína nemcsak exportál, hanem importál is, és fogad külföldi technológiát, termékeket. A kölcsönös együttműködés esetében nem lehet csak állami vállalatokra hagyatkozni, szükség lesz a magánszférára is, amely Kínában a GDP 75 százalékát termeli meg most, az állami cégekénél jobb hatékonysággal.
Erik F. Nielsen vezető közgazdász, a CIB Research globális vezetője Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagálva elmondta: nem ért egyet azzal, hogy aki nem tudja elérni a megfelelő növekedési rátákat, nincs létjogosultsága. Mint mondta, Japánban, Kínában is vannak problémák, ami nem azt jelenti, hogy Afrikában és Dél-Amerikában van a jövőnk.
Erik F. Nielsen üdvözölte Kína kezdeményezését az állami beruházások ösztönzésére, de felhívta a figyelmet arra, a globális vállalati ügyfelek aggódnak Kínában, hogy a szakpolitikákat nem átlátható módon, inkonzisztensen vezetik be. Elmondta azt is, hogy a következő 2-4 évben nagy az esélye egy pénzügyi válságnak Kínában, nagyon magas a hitelezés szintje, de senki nem rendelkezik annyit tartalékkal, mint Kína.
A rendezvényen bemutatták az „Alexandre Lamfalussy – Selected Essays” című könyvet, amely Lámfalussy Sándor cikkeit és beszédeit gyűjtötte össze. Az első cikk 1953-ban született, az európai szén és acél közösség acéliparával kapcsolatban, az utolsó pedig egy olyan konferencián elhangzott előadásából íródott, amelyet az Európai Monetáris Intézet (EMI) megalapításának emlékére tartottak.
Ivo Maes, a Belga Nemzeti Bank főtanácsadója és egyben a könyv szerkesztője elmondta: az esszék kronológiai sorrendben több mint 80 évet ölelnek fel. A szakember szerint egy olyan időszakban, amelyet pénzügyi instabilitás jellemez és kétségek övezik az európai integrációt, Lámfalussy Sándor intellektuális örökségének újraolvasása óriási jelentőségű.
Kiemelte: az idő bebizonyította, hogy a neves közgazdász különböző problémákról való értékelése alapvetően előrelátónak és helyesnek bizonyult. Példaként említette: Lámfalussy Sándor mindig hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak kulcsszerepük van a válságok kezelésében. (MTI)