Kína mentesíteni készül egyes amerikai agrártermékeket a pótvámok alól
Kína mentesíteni készül egy bizonyos mennyiségű amerikai szójababot és sertéshúst a két ország között zajló kereskedelmi háború során kivetett pótvámok alól – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi kormányzat vámügyi bizottságának pénteki közlésére hivatkozva.
A bizottság azon dolgozik, hogy egy kínai vállalatok által beadott kérelem alapján meghatározza, mely termékekre és mekkora mennyiségű behozatal esetében tekintsenek el a pótvámok megfizettetésétől. Az amerikai szójababra és sertéshúsra vonatkozóan Kína 2018 júliusában vezetett be 25 százalékos pótvámot az Egyesült Államok által egyes kínai árucikkekre bevezetett büntetővámokra adott válaszként.
A világ két legnagyobb gazdasága immár 17 hónapja áll egymással kereskedelmi konfliktusban, amelynek megoldására a felek jelenleg egy részmegállapodás előkészítésén dolgoznak. Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője csütörtökön megismételte Peking állásfoglalását, miszerint a megállapodás első szakaszának létrejöttéhez az egymás áruira kölcsönösen kivetett pótvámok kivezetése szükséges.
Washington egyik követelése Pekinggel szemben pedig az volt, hogy nagyobb mennyiségben vásároljon amerikai mezőgazdasági termékeket, ám Kína arra szorítkozott, hogy a keresletnek megfelelően folytatja megrendeléseit. Idén azonban a kínai sertésállományt jelentősen megtizedelte az afrikai sertéspestis-járvány, aminek következtében a sertéshús ára meredeken emelkedett. Szójabab esetében pedig az amerikai beszállítókat kiváltandó Kína növelte megrendeléseit Argentínából és Brazíliából és mintegy 90 százalékkal csökkentette az amerikai szójabab behozatalát 2017-hez képest.
A pénteki bejelentés derűlátásra ad okot Peking szándékait illetően, különös tekintettel arra, hogy a két ország között az elmúlt hetekben kiéleződtek a diplomáciai feszültségek, miután az Egyesült Államokban hatályba lépett egy, a hongkongi tüntetőket támogató törvény, az amerikai képviselőház pedig megszavazott egy, a Kínában élő muszlim vallású ujgur nemzetiség emberi jogaival kapcsolatos törvénytervezetet. Kína mindkét esetben tiltakozását fejezte ki, és ellenlépéseket helyezett kilátásba, egyelőre azonban úgy tűnik, a kereskedelmi tárgyalások nem torpantak meg a történtek hatására. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Kínai gazdaságélénkítés – a befektetők szem elől tévesztik a lényeget
Az alapanyagpiacokat övező hangulat szeptemberben döntő fordulatot vett, amikor Kína…
Tovább olvasom >Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei címmel nyílt kiállítás a Néprajzi Múzeumban
Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei címmel nyílt kiállítás kedden…
Tovább olvasom >Kínában kezdett gyártani a magyar 77 Elektronika Csoport által alapított vállalat
Az első magyar gépipari beruházást valósította meg Kínában a száz…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >