Kína mentesíteni készül egyes amerikai agrártermékeket a pótvámok alól
Kína mentesíteni készül egy bizonyos mennyiségű amerikai szójababot és sertéshúst a két ország között zajló kereskedelmi háború során kivetett pótvámok alól – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi kormányzat vámügyi bizottságának pénteki közlésére hivatkozva.
A bizottság azon dolgozik, hogy egy kínai vállalatok által beadott kérelem alapján meghatározza, mely termékekre és mekkora mennyiségű behozatal esetében tekintsenek el a pótvámok megfizettetésétől. Az amerikai szójababra és sertéshúsra vonatkozóan Kína 2018 júliusában vezetett be 25 százalékos pótvámot az Egyesült Államok által egyes kínai árucikkekre bevezetett büntetővámokra adott válaszként.
A világ két legnagyobb gazdasága immár 17 hónapja áll egymással kereskedelmi konfliktusban, amelynek megoldására a felek jelenleg egy részmegállapodás előkészítésén dolgoznak. Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője csütörtökön megismételte Peking állásfoglalását, miszerint a megállapodás első szakaszának létrejöttéhez az egymás áruira kölcsönösen kivetett pótvámok kivezetése szükséges.
Washington egyik követelése Pekinggel szemben pedig az volt, hogy nagyobb mennyiségben vásároljon amerikai mezőgazdasági termékeket, ám Kína arra szorítkozott, hogy a keresletnek megfelelően folytatja megrendeléseit. Idén azonban a kínai sertésállományt jelentősen megtizedelte az afrikai sertéspestis-járvány, aminek következtében a sertéshús ára meredeken emelkedett. Szójabab esetében pedig az amerikai beszállítókat kiváltandó Kína növelte megrendeléseit Argentínából és Brazíliából és mintegy 90 százalékkal csökkentette az amerikai szójabab behozatalát 2017-hez képest.
A pénteki bejelentés derűlátásra ad okot Peking szándékait illetően, különös tekintettel arra, hogy a két ország között az elmúlt hetekben kiéleződtek a diplomáciai feszültségek, miután az Egyesült Államokban hatályba lépett egy, a hongkongi tüntetőket támogató törvény, az amerikai képviselőház pedig megszavazott egy, a Kínában élő muszlim vallású ujgur nemzetiség emberi jogaival kapcsolatos törvénytervezetet. Kína mindkét esetben tiltakozását fejezte ki, és ellenlépéseket helyezett kilátásba, egyelőre azonban úgy tűnik, a kereskedelmi tárgyalások nem torpantak meg a történtek hatására. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új korszak a világgazdaságban? – Új kihívások hazánk előtt
2025 májusa a világgazdaságban a változások felgyorsulását hozta. A Közel-Keleten…
Tovább olvasom >Aranykorát élik a magyar-amerikai agrárdiplomáciai kapcsolatok
A magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok egyre csak erősödnek, legyen szó politikáról,…
Tovább olvasom >Árelőny nélkül mi lesz? Komoly bajban a Temu a vámháború árnyékában
Felére esett vissza az e-kereskedelmi szektor egyik leggyorsabban növekvő szereplőjének,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Újrahasználható termékdisplay használatával csökkenti a hulladékot Európa-szerte a dm
A dm drogérialánc több mint 2100 németországi üzletében, valamint más…
Tovább olvasom >Talajmegújító kísérleti mezőgazdasági programot indít a FrieslandCampina, a Lidl és a ReGeNL
A FrieslandCampina, a Lidl és a holland ReGeNL közösen indítanak…
Tovább olvasom >Sehol se lehet rágyújtani a franciáknál, ahol gyerekek vannak
Franciaország betiltja a dohányzást a gyerekek által látogatott közterületeken Július…
Tovább olvasom >