Kína érdeklődik a magyar agrártermékek iránt
Kína nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön, miután Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára megbeszélést folytatott a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával.
A közleményben kiemelték: Farkas Sándor a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés ütemét tekintve az Európai Unió vezető gazdasága, a magyar mezőgazdaság növekedése az uniós országok között az első háromban volt 2010 és 2017 között.
A világ élelmiszertermelésében jelentkező kihívásokra válaszul a magyar mezőgazdaságban kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, ennek pedig egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás – fogalmazott az államtitkár.
Farkas Sándor kiemelte, hogy világszerte jelentős az érdeklődés a jó minőségű élelmiszerek iránt, a fogyasztói tudatosság növekedésével egyre nagyobb szerepe van a GMO-mentes termékeknek. Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermelője, az itt termesztett növények kiváló minőségűek, biztonságosak és GMO-mentesek.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a közép-európai országok közül Magyarországnak van a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedélye Kínába, ami a két ország hatóságai közötti jó együttműködésnek köszönhető.
A Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség alelnöke, Fan Jo-San elmondta: Kína is nyitott a mezőgazdasági együttműködésre. A kínai piac importra szorul elsősorban búzából, kukoricából és árpából, emellett az állati termékekre és a borra van jelentős kereslet. Kína ugyanakkor szívesen exportálna tengeri termékeket.
A kínai delegáció vezetője hozzátette, hogy az öntözéses technológia és az agrárdigitalizáció terén is látnak lehetőséget az együttműködésre.
Az AM közleménye szerint Kína a magyar agrárexport egyik legfontosabb ázsiai célországa. Magyarország idén a sanghaji nemzetközi import kiállítás díszvendégeként önálló agrárpavilonnal is bemutatkozott a kelet-ázsiai országban. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >