Kína a vírus utáni boltnyitásokra készül

A vásárlásra kiéhezett kínaiakat most az üzletek – éttermek, luxus áruházak, bevásárlóközpontok – újranyitása hozza lázba. Az elméletben megfogalmazott „Revenge Spending”, a vírushelyzet kényszerítette visszafogás utáni felfokozott „bosszú költés” vagy  „fogyasztási éhség” az újranyitó boltok előtt kígyózó sorokban ölt testet. Ugyanezt a hullámot jósolják a szakértők 2020 második felére Európába és Észak-Amerikába is.

Új fázisok, új fogalmak

Az FMCG iparág a koronavírus kapcsán három fázisba kerül a Good Rebels elemzése szerint. Először mindenki besokkol, elhallgat, kommunikációs erőforrásait felajánlja a vírus okozta válság menedzselésére. A második szakaszban már elkezdődik az újraéledés, újraaktiválás. A márkáknak hitelességet, elkötelezettséget és kapcsolatokat kell kiépíteniük, különösen a digitális médiában. Végül eljön a „Revenge Spending” kora. A kommunikáció és a média újjáélesztése, kreatív kampányok sora, melyekben a márkák az új „fogyasztási éhség” által generált társadalmi mozgalmak élére állnak. Az előző fázisban begyakorolt digitális megoldásokat, amiket megszeretett a hálón függő fogyasztó, a „netizen”, azt megtartják. Az őket befolyásoló KOL és KOC infuencereket szintén, az O2O marketing szellemében.

Virtuálisan behálózva

A Key Opinion Leaders – röviden KOLs, a véleményvezérek új generációja nagy hatással van az Y generációra Kínában is. Olyan hírességek, énekesek, sportolók, színészek, akik a közösségi médiában is jelentős követőtáborral rendelkeznek és szívesen megjelennek kampányokban is. A közelmúlt botrányai és a sztárok hatalmas gázsija azonban hiteltelenné tett sok ismert arcot, így felértékelődtek a névtelen, pár száz követővel rendelkező véleményvezér vásárlók, angolul Key Opinion Consumers – röviden KOCs. Mikro influenszerként már ismertük őket itthon is.

Titkuk az emberarcúság, megbízható, szavahihető, hétköznapi, őszinte figurák, akár a szomszéd srác vagy egy haver. A kínai márkák előszeretettel alkalmazzák őket. Elegendő pár száz ingyenes termékmintát szétküldeni köztük és figyelni a posztjaikat. A jópofa, ötletes bejegyzéseket aztán „felnyomják” a népszerű oldalakra és máris sokan beszélnek róluk és a témájukról is, tehát egyre több keresésben kerülnek előkelő helyre.

Néhányuk kiemelkedhet és márkaszerződéshez is juthat. Általuk egyes termékek és márkák, bevezetések nagyon alacsony költségvetéssel és kockázattal nagy ismertségre tehetnek szert a célcsoport körében. A vásárlásösztönzés karantén időszakban kifejlesztett, főként a divatiparból származó formái, az online livestreaming sales, vagyis az élő online adásban folytatott eladás, a KOC-okkal forgatott „próbáld fel” videók és a kiterjesztett valóság alapú értékesítés igazi élményt adott bizonyos vásárlói rétegeknek, amiről már nem szeretnének lemondani, így elvárásként támasztják más szektorok  digitálisan kevésbé fejlett kereskedői felé is. Kínában erre a kereskedők egyik válasza a gyors partnerség kialakítása egy bejáratott, népszerű vásárlói platformmal, mint például a Tmall és a JD.com.

Amennyiben egyezik a célcsoport, hatékony és gyors megoldás e-boltot nyitni vagy kampányt indítani ezeken a csatornákon. A másik út pedig a saját vásárlóközönség megszólítása, aktiválása saját erőforrásból, a korábban kialakított közösségi média csoportokra vagy hűségkártya információkra alapozva.

O2O – online to offline marketing

Ázsia ma a digitális megoldások paradicsoma, mégis szükségesnek tartják, hogy minden online formát mozgósítsanak az offline, a fizikai tranzakciók megvalósulása érdekében. A mobil telefonok használata, a QR kódok népszerűsége, a hangvezérelt megoldások, applikációk, mobil fizetési lehetőségek, navigációs és nyomon követési alkalmazások mind felhasználhatók a vásárlók valós boltokba irányításához. Egy pekingi startup, a Dmall például a vásárló környékén levő szupermarketek készletadatait teszi láthatóvá az okostelefonokon, így biztosra mehet a vásárló, vagy rendelhet és 2 km körzetben 1 óra kiszállítási idővel meg is kaphatja a kívánt cikkeket. Több kereskedő is foglalkozik a bolti készlet adatok elérhetővé tehetőségével, így a vásárlói hűség, bevonás és elköteleződés növelésével.