Kimarad a hamburger a hamburgeradóból

Népegészségügyi termékdíjat vezetne be jövő januártól a kormány a túlzottan sós és cukrozott élelmiszerekre és italokra. Az ebből származó 20-30 milliárd forint egészségügyi célokra menne. A hamburgerek és a készételek egyelőre mentesülnek. A munkaanyag hamarosan a kormány elé kerül.

Eltérő mértékű népegészségügyi termékdíjat vetne ki a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra – tudta meg a Világgazdaság. A munkaanyagon az utolsó simításokat végzi a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkacsoportja, az anyag hamarosan a kormány elé kerül.
A tervek szerint a jövő januártól bevezetendő díjból 20-30 milliárd bevételt várnak, ennek egy része népegészségügyi célokra (egészségmegőrzés, központilag szervezett szűrővizsgálatok, oktatás stb.), másik része pedig az ágazatban dolgozók megalázóan alacsony (egy szakvizsgára készülő rezidens havi fizetése 85-90 ezer forint) bérének növelésére menne.

A termékdíjat úgynevezett egyfázisú forgalmi adóként a gyártósorról lekerülő termékekre és az országba bekerülőkre vetnék ki, mértéke termékenként, azok só- és cukortartalmának mértékétől változna. Például az energiaitalok egy literére 200 forint lenne a népegészségügyi termékdíj.

A korábbi elgondolásokhoz képest szűkül a megadóztatásra javasolt terméklista. Nem kerültek föl rá a hamburgerek, a készételek és az alkoholféleségek.

A szakértői munkacsoportban élelmezéstudományi és egészségügyi szakemberek mellett pénzügyi és jogi szakértők dolgoznak, immár másfél hónapja. Azokat az élelmiszereket vették föl a termékdíjas listára, amelyek só- és cukortartalma az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos vizsgálatai szerint az egészségügyi határértéket meghaladja. E készítmények előfordulási gyakorisága nagy kockázatot jelent a szív- és érrendszeri megbetegedéseknél. A KSH adatai szerint 2008-ban minden második halálesetért e betegségcsoport volt a felelős, közel 65 ezren vesztették életüket szív- és érrendszeri betegségek miatt.

Úgy tudjuk, jó helyezést kapott az egészségtelen cukormennyiséget tartalmazó termékek listáján a palackozott jeges tea, a kóla, az összes cukrozott üdítőlé, a koffeint és cukrot tartalmazó energiaitalok. Magyarországon évente például 400 millió liter jeges tea fogy. A cukrozott, aromákat tartalmazó termékhez hasonlóan nincs hasznos anyag a 30 százalék cukrot tartalmazó dobozos jégkrémekben és – a kakaóvajjal készült csokoládékon kívül – a többi édességben, kivéve a diabetikus termékeket. Bekerülnének az adózott termékcsoportba az édes kekszféleségek is. Nem kímélik az egészségvédők a túlzott sótartalmú készítményeket sem. Az USA egészségügyi hatóságai most 3 grammra kívánják csökkenteni a napi sófogyasztást, nálunk az átlagosan több mint 20 grammot szeretnék legalább a felére mérsékelni.

A nemzetközi tanulmányokat alapul véve januártól népegészségügyi termékdíjasak lehetnek a sós levesporok, a chipsféleségek, a sós ropogtatnivalók. A munkacsoport számol a népegészségügyi termékdíj fogyasztás-visszatartó, így annak adóbevételt csökkentő hatásával. Ám az egészség fontos gazdasági tényező, a kevesebb megbetegedésnek pedig jelentős közgazdasági haszna is van – állítják.

A tervek szerint szeptembertől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mellett önálló népegészségügyi intézet alakul. Úgy tudjuk, annak főigazgatói posztjára szeretnék megnyerni Vokó Zoltán orvost, az ELTE Társadalomtudományi Kara Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoportjának docensét, aki epidemiológiát, biostatisztikát és népegészségügyi medicinát tanít. Korábban négy évig a Debreceni Egyetem biostatisztikai és epidemiológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi docenseként dolgozott – írja a Világgazdaság Online.