Kilátás alulról

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

A helyzet kialakulását és a kimenet eszközeit illetően markáns különbségek vannak a (gazdaság)politikai oldalak között, de abban nincs vita, hogy régóta nem látott problémák terhelik a gazdaság teljesítőképességét, és folyamatosan új (külső) körülmények emelnek magas korlátokat az üzleti élet szereplői elé. A vita, amely az állam megváltozott szerepéről szól, régóta tart és globális érintettségű. Ugyanakkor szokatlanul intenzív intervenciós szakpolitikák uralták el a hazai gazdasági környezetet. A vita a helyes gazdaságpolitikáról még sokáig fog folytatódni, de a kedves Olvasót most az érdekelheti, hogy mit értünk el 2023 végére, és mire számíthatunk 2024-ben.

2023-ban visszaesik a magyar gazdaság teljesítménye. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 0,6%-kal csökken az előző évhez képest. Bár a cikk írásakor még nem zártuk le az évet, de ilyenkor már elég pontosak a prognózisok. Voltak idén olyan hónapok, amikor az európai uniós ranglista utolsó helyezettjei között voltunk a GDP tekintetében. A 2024-re előrejelzett 3,2%-os növekedés adjon nekünk erőt és kellő bizalmat a nehézségek legyűrésére. Úgy vélem, hogy örülhetünk az idei szerény visszaesésnek, más mutatók jóval borúsabb képet festettek elénk az idei kilátásokat illetően.

A sötét árnyékok leginkább az infláció körül gyülekeztek. Szomorú volt látni, hogy Magyarország vezeti az uniós inflációs listát, és ebben valóban rosszul teljesített a hazai gazdaság. 2023-ban 17,5%-os, amíg 2024-ben 5,7%-os áremelkedés várható. Az árak emelkedését számos vita övezte, miután az indikátorok közül ez a legpolitikaibb jellegű. Az infláció leszorítását célzó intézkedések ellentmondásosak, de objektív helyzetértékelést majd csak kellő távolságból tudunk mondani.

A Trade magazin olvasóit legérzékenyebben talán a fogyasztás visszaesése érinti és foglalkoztatja. 2023-ban 2,2%-os csökkenést jelez az Egyensúly Intézet előrejelzése. Erősen szóródik az érték a különféle fogyasztási kategóriák mentén, de nincs olyan szektor, ahol elégedettek lennének ezzel az adattal. És itt nemcsak a kereskedelmi értéklánc problémáiról van szó, hanem a továbbgyűrűző hatások okán arról is, hogy az amúgy is kiszáradt magyar költségvetésnek nincs elegendő áfabevétele. Pedig a gazdaságpolitikának már régóta prioritása a fogyasztásalapú növekedés. A 2024-es prognózis valóra válása remélhetőleg segít ezen a helyzeten, hiszen Egyensúly Intézet éves átlagos 2,2%-os bővüléssel számol a háztartások fogyasztásában. Erre szükség is lesz.

Csak ez vezethet el ahhoz, hogy a reál­jövedelem versenyszférában mért 1,6%-os csökkenését 2024-ben kompenzálhassák a munkaadók. A feszes munkaerőpiac, azaz a munkavállalók kedvező alkupozíciója okán kevés helyen lesz egy számjegyű béremelés, és így a visszarendeződő infláció mellett akár 5-6%-os reáljövedelem-emelkedés lehet Egyensúly Intézet szerint.

Az előrejelzéseket számos kockázat öleli körül. A hulladékgazdálkodási rendszer totális átalakítása, az útdíjak és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, továbbá az emelkedő kiskereskedelmi adó mindenképpen felfelé tágítja a prognózisok bizonytalanságát. És akkor még nem is beszéltünk a geopolitikai feszültségek és a mindig távolba vesző uniós források által okozott bizonytalanságokról.

Minden jel arra utal, hogy magunk mögött hagytuk a rossz időket, és kijutunk a gödör mélyéről. Csak nehogy a magyar kreativitással még mélyebbre ássunk.

Ha nem kislapáttal, akkor új és újabb törvényekkel, jogszabályokkal. //