Kik nyertek és kik buktak 2024-ben? – Látványos eredménykülönbségek az élelmiszer-kiskereskedelemben

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 05. 30. 12:33

A 2024-es üzleti év mérlege az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban látványosan kettévált: míg egyes láncok súlyos milliárdos veszteséggel zártak, mások stabil nyereséget könyvelhettek el – derült ki az éves beszámolók május végi közzététele után. Az Index összeállítása alapján a veszteségek mögött elsősorban a különadók és a kötelező akciók hatása húzódik, ugyanakkor a működési modell is sokat nyom a latban.

SPAR: emelkedő árbevétel mellett mélyülő veszteség

A SPAR Magyarország 2024-ben 924,39 milliárd forintos árbevételt ért el – ez 41,66 milliárddal haladja meg az előző évi számokat. Az üzemi eredmény azonban nem követte ezt a bővülést: a 2023-as 18,28 milliárd forintos veszteséget 2024-ben már 24,75 milliárdos mínusz követte. A cég gyors válasza szerint ennek fő oka a kiskereskedelmi különadó (32,4 milliárd Ft), az extraprofitadó, valamint a kötelező akciózás (4,2 milliárd Ft) miatti többletteher.

A cég expanziós tevékenységét ugyanakkor nem fékezte a veszteség: két új bolt nyílt, négyet pedig felújítottak. December végén 347 saját üzlet működött – 23 boltzárás ellenére is. A SPAR működési modellje – lakóhely közeli, nagy élőmunkát igénylő szupermarketek, hús- és csemegepult, hazai beszerzésű áruk, nem szabványos boltstruktúra – költségoldalon kevésbé rugalmas, így érzékenyebb a piaci és szabályozási nyomásra.

Aldi: látványos árbevétel-növekedés, súlyos veszteséggel

A diszkontszegmensbe tartozó Aldi 2024-ben 518,36 milliárd forintos árbevételt ért el – szemben a 2023-as 490,24 milliárddal. A növekedés ellenére a veszteség jelentősen nőtt: a 2023-as 9,48 milliárd után 2024-ben már 27,36 milliárd forint mínuszt könyvelt el a cég. Ennek ellenére a vezetés szerint nem merült fel bizonytalanság a társaság működésének folytatását illetően.

Penny: stabil növekedés, megerősített profittal

A Penny-Market Kft. a diszkontszektor egyik nyertese lett: 518,62 milliárdos forgalma nemcsak az Aldit előzte meg, de adózott eredménye is nőtt: a 2023-as 4,34 milliárdról 4,74 milliárdra. A társaság sikerét részben a vásárlóerő növekedésével, eredményes hűségprogramokkal és új bolt megnyitásával indokolta. A pozitív eredmény saját tőkéjét is 16 milliárd forintra emelte.

Auchan: új tulajdonos, régi trendek fordulóponthoz értek

Az Auchan árbevétele ugyan kismértékben csökkent (368,63-ról 366,31 milliárd forintra), azonban az adózott eredménye ugrásszerűen nőtt: a 2023-as 586 millió forintról 2024-re 6,89 milliárd forintra. A cég saját tőkéje is 6,89 milliárd forinttal nőtt, miközben hosszú lejáratú kötelezettségei 25,5 milliárd forintra emelkedtek. Az új korszak 2024 novemberében kezdődött: a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával Jellinek Dániel 47 százalékos részesedést szerzett, kisebbségi tulajdonosként is megkapva az irányítás jogát.

Tesco és Lidl: időeltolódásban

A két legnagyobb piaci szereplő, a Tesco és a Lidl március–februári üzleti év szerint zár, így éves adataik még nem publikusak. A legutóbbi elérhető adatok alapján a Lidl 2023–2024-es üzleti évében 1157,37 milliárd forintos árbevételt ért el, 26,8 milliárdos nyereséggel. A Tesco 721,63 milliárd forintos forgalom mellett 21,57 milliárd forintos veszteséggel zárt.

Almát a körtével?

A pénzügyi mutatók összevetése önmagában félrevezető lehet – figyelmeztet a riport. A diszkontláncok (mint az Aldi, Penny, Lidl) egészen más költségszerkezettel és üzleti modellel működnek, mint a szupermarketek (mint a SPAR) vagy a hipermarketek (mint a Tesco és az Auchan). A diszkontok egyszerű, gyors, árérzékeny vásárlásra optimalizált működése költséghatékonyabb. Ezzel szemben a hipermarketek és szupermarketek gyakran nagyobb alapterületen, több élőmunkával, bonyolultabb logisztikával működnek – és ez meg is látszik a veszteségsoron.

CBA, Coop, Reál: láthatatlan eredmények

Az országosan ismert, de jogilag és pénzügyileg laza hálózati struktúrában működő CBA, Coop és Reál láncok eredményei egyedi beszámolókból nem követhetők, mivel ezek tagvállalatok százainak önálló működéséből állnak össze.

A 2024-es év újra megerősítette: a kereskedelmi láncok jövedelmezősége nemcsak piaci pozíció, hanem működési modell és szabályozási környezet függvénye is. A diszkontláncok egyszerűbb struktúrája továbbra is előnyt jelent, de a szupermarketek vásárlói élményre építő modellje hosszabb távon is vonzó maradhat – ha ki tudja gazdálkodni a költségeit. A 2025-ös év kulcskérdése az lesz, milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a szigorodó szabályozási és versenyfeltételekhez a különböző formátumok.