Kijöttek az áprilisi adatok: mennyire reális ez alapján, hogy teljesül az MNB inflációs terve?

Havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek az árak március és április között

A KSH adatai alapján áprilisban 24 százalék volt az éves átlagos áremelkedés mértéke, ami csökkenés a márciusi 25,2 százalékhoz képest. Érdemi mérséklődésről azonban egyelőre még nem beszélhetünk már csak azért sem, mert havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek az árak március és április között.

Mi kellene ahhoz, hogy teljesüljenek az MNB várakozásai? 

Már ismerjük az első négy hónap inflációs adatait: januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, míg áprilisban 24,0 százalékot mért a statisztikai hivatal. Eszerint az év első harmadában az átlagos áremelkedés mértéke – számtani átlaggal számolva – 25,1 százalék volt.

A Magyar Nemzeti Bank a márciusi inflációs jelentése alapján 15,0 és 19,5 százalék közé várta a 2023-as inflációt. 

A 15,0 százalékos éves áremelkedés eléréséhez az elkövetkező 8 hónapban 9,96 százalékos átlagos inflációra volna szükség. (Vagyis a havonta mért áremelkedések számtani átlaga nem lehet magasabb 9,96 százaléknál.) Elemzők egyszámjegyű – azaz 10 százalék alatti – áremelkedést csak az év utolsó hónapjaira várnak, ez alapján pedig sajnos már most sem tűnik reálisnak a 15,0 százalékos alsó határ teljesülése.

A 19,5 százalékos felső határ eléréséhez arra van szükség, hogy az elkövetkezendő hónapokban az éves infláció átlaga ne haladja meg a 16,7 százalékot. Ez reálisan teljesíthető célkitűzésnek tűnik. Ha pedig abból indulunk ki, hogy az év utolsó hónapjában valóban egyszámjegyű lesz az infláció – például 9,9 százalék -, akkor a maradék 7 hónap átlaga már 17,7 százalék is lehetne.

Mindezek alapján a Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a korábbi inflációs előrejelzés alsó szélének elérése már nem tűnik reálisnak. Ugyanakkor az MNB által márciusban várt 19,5 százalékos felső határérték átlépésére nincs nagy esély, ahhoz újabb gazdasági sokkra lenne szükség.