Kihívások a magyar gabonatermelésben: a minőség és fenntarthatóság szerepe

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 12. 06. 11:24

A Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián szakértők rámutattak, hogy a magyar kukoricatermés 60%-a nem alkalmas élelmiszeripari felhasználásra, ami jelentős exportpiacok, például Olaszország elvesztéséhez vezetett. Bár az idei aszály kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es, a kukoricatermesztés szempontjából mégis rosszabb helyzetet eredményezett. A résztvevők kiemelték egy nemzeti szintű öntözési stratégia szükségességét, valamint a prémium minőségű termények előállításának fontosságát, hogy a magyar agrárium versenyképes maradjon – írja az Agrárszektor.

A kukorica és búzatermelés helyzete

A konferencián bemutatott adatok szerint:

Kukorica: A termés 40%-a olyan szinten fertőzött, hogy tejhasznú marháknak sem adható. Ez pánikot keltett a takarmányiparban, amely a következő szezonban több búzát és kevesebb kukoricát tervez vásárolni.
Búza: A hazai búzatermés mindössze 10-15%-a volt malmi őrlésre alkalmas, a fennmaradó rész takarmányminőségű vagy még alacsonyabb szintű. A szakértők hangsúlyozták, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi fajtákra kellene összpontosítani.

A piac nehézségei

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója rámutatott, hogy a hazai kukoricaárak eltávolodtak a globális trendektől, és magasabb szinten mozognak. Figyelmeztetett, hogy ha Magyarország nem képes a hazai feldolgozóipar igényeinek megfelelő minőséget előállítani, az agrárium kibocsátása tovább csökkenhet, miközben versenytársaink előnyre tesznek szert. Reng szerint az öntözés kérdését nemzeti stratégiai szinten kellene kezelni, mert ahol öntöznek, ott a terméshozamok jobbak.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója megerősítette, hogy a búza és kukorica árainak alakulását egyre inkább a gabonahelyzet általános állapota határozza meg, nem pedig az exportárak. Úgy vélte, hogy a klímaváltozás miatt a kukoricatermesztés övezete észak felé tolódik, és ha ez így marad, az aflatoxin-fertőzöttség tartós problémát jelenthet Magyarországon.

Az időjárás és szabályozás hatása

Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára bemutatta a földhasználati és ingatlan-nyilvántartási szabályozás változásait:

Az új szabályok könnyítéseket biztosítanak az induló gazdáknak az első 10 hektár szántó, legelő, rét vagy erdő megszerzése során.
A haszonbérleti szerződésekben a jövőben nem szerepelhetnek agrotechnikai vagy növénykultúrákra vonatkozó előírások.
Az elektronikus nyilvántartás bevezetése egyszerűsíti az ügyintézést, csökkenti a papíralapú eljárások számát, és gyorsabbá teszi a döntéshozatalt.

A globális és regionális piaci bizonytalanságok

A konferencián elhangzott, hogy az orosz-ukrán háború, az EU gazdasági helyzete, valamint a kínai kereslet stagnálása jelentős kihívásokat jelent a gabonapiac számára. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a magas toxinszintű kukorica problémáját sürgősen kezelni kellene, miközben Románia és Bulgária még rosszabb terméshozamokat produkált.

Biztosítás és kockázatkezelés

Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója kiemelte az agrárbiztosítás fontosságát, amely segíthet a kockázatok mérséklésében. Noha az aszályos évek csökkentették a biztosítók bevételeit, a prémiumok most emelkedésnek indultak. Baranyi szerint fontos, hogy a gazdák jobban megértsék a különböző táblák eltérő hozamai mögött rejlő tényezőket.

A jövő útja: minőség és stratégia

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar agráriumnak a prémium minőségű termékekre kellene összpontosítania. Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a minőségi búza iránti kereslet mindig is fennállt, és ez a jövőben tovább erősödhet. Magyarország mezőgazdasági sikeressége azon múlik, hogy képes lesz-e alkalmazkodni a változó időjárási és piaci körülményekhez, miközben versenyelőnyt épít a minőség terén.