Kiemelt állami feladat az őshonos fajták génállományának megőrzése

Nagy István agrárminiszter (Fotó: Pelsőczy Csaba)

Nagy István szerint környezetvédelmi szempontok mellett nemzetbiztonsági okok is indokolják a hagyományos magyar fajták védelmét, hiszen erősíti a mezőgazdaság függetlenségét, ha kevésbé függ a külföldi szaporítóanyagtól. A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb agrártérsége, kultúrnövényeinek és haszonállatainak sokszínűsége kiemelkedő érték, Magyarország ezek birtokában világszinten is fontos génmegőrzési feladatokat lát el. Gazdasági hasznuk mellett az őshonos fajok nemzeti jelképek is, ám a második világháború után sokuk a kihalás szélére sodródott, eredeti állapotukban csak elszigetelten maradtak fenn. Az iparszerű állattenyésztés hibridjei főképp a helyi sertés- és baromfiállományokat szorították háttérbe, de a hagyományos feladataikat elvesztő állatfajok is jelentős károkat szenvedtek – hangsúlyozta.

A legveszélyeztetettebbeket azóta az állami intézmények hatékony közreműködésével sikerült megerősíteni

2018-ban 5 éves génmegőrzési stratégiát fogadott el a kormány, több mint 12 milliárd forintot biztosítva a génmegőrző intézmények fejlesztésére, a védendő állományok gyarapítására. Az állami támogatással létrejövő génbankhálózat segítséget jelent a hagyományos fajták megerősítésére természeti katasztrófák vagy betegség esetén is – közölte. A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki, hiszen ősidők óta részei az itteni tájnak és életformának, és nagy szerepük volt abban, hogy a magyarság az otthonává alakíthatta a Kárpát-medencét – hangsúlyozta a miniszter, aki megjegyezte, hogy a 20. század az ebfajtákat sem kímélte, ezért egyes állományok még mindig sürgős gyarapításra szorulnak. Tenyésztési engedéllyel alig 3 ezer egyed rendelkezik annak ellenére, hogy a magyar fajták tenyésztői 2021 óta 7 ezer forint támogatást igényelhetnek törzskönyvezési ügyintézésekre kutyánként. A Kárpát-medence ökológia gazdagsága Magyarország kulturális és anyagi jólétéhez is hozzájárul, az agrártárca ezért kezdeményezte magyar kutyafajták népszerűsítését és genetikai hátterük feltérképezését, így továbbra is fennmaradhatnak az utókor hasznára és örömére – tette hozzá Nagy István.

A programhoz kapcsolódó feladatokra a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) a program kezdete, 2019 óta évente 50 millió forintot kapott

Az érdekképviselet szervezte meg a genetikai vizsgálatához szükséges vérminták begyűjtését, így elkezdődhetett a tudományos kutatás – mondta a szervezet elnöke. Korózs Gábor a vizsgálati eredmények alapján kiemelte, hogy a magyar ebfajták génállománya egészséges, egyiket sem terheli genetikai betegség.
A vérminták begyűjtését követően a genetikusok fajtánként 4-4 eb DNS-bázisának sorrendjét határozták meg, vagyis a világon elsőként felállították a magyar kutyafajták genomját – közölte a génmegőrző projekt kutatásvezetője. Kovács Gábor hozzátette, hogy 2023 végére létrejöhet és forgalomba kerülhet a fajtajellemzőket tartalmazó panel, amely alapján ismeretlen származású ebek fajtaazonossági vizsgálatát is nagy bizonyossággal el lehet végezni.

A rendezvényen adták át azt az adományt is, amelyet egy februári rendezvényen gyűjtöttek össze kereső- és mentőkutyás szervezetek támogatására

Az összeghez a MEOESZ is hozzájárult. Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke elmondta, hogy 17 ember életét mentették meg Törökországban, a februári földrengést követően. A 4 mentőkutya közeli rokonokat talált meg a romok alatt, vagyis családok köszönhetik nekik, hogy ismét együtt lehetnek – tette hozzá.

MTI