Kiberül vagy magyarul?
Sokszor jut eszünkbe értetlenségünkben a kiberbiztonság és az AI kapcsán, hogy amit hallunk, vajon magyarul halljuk-e?
A minap egy nagyon érdekes előadáson vettem részt kiberbiztonsági témában, amikor is elhangzott, hogy az FMCG a top 3 egyike a kibertámadás célkeresztjében. És tudjuk sajnos, hogy itthon sem élünk védőburokban… Tavaly mintegy 30 milliárd forintot költöttek a cégek itthon arra, hogy visszaszerezzék értékeiket. De, ami még ennél is megdöbbentőbb adat, hogy 2023-ban globálisan mintegy 8000 milliárd dollár volt a kibertámadások összesített kárértéke, és sajnos az elmúlt három év adatait tekintve emelkedő tendenciát mutat: 2028-ra az előrejelzések már 13 700 milliárd dollárra szaladnak.
Anélkül, hogy tovább folytatnám az előadás részleteit, az április közepén tartott Promóciók napja konferenciánkon a bevezető beszédemben is meg kellett említenem, hogy az idén benyújtott promóciós pályázatok fókuszcsoport-kutatásaiban új elemként jelent meg a vásárlók bizalmatlansága, gyanakvása és a hitelesség megkérdőjelezése. Arra vezethető mindez vissza, hogy elmondásuk alapján naponta kapnak adathalász e-maileket (2022-ben 500 millió zsarolóvírus-támadás és 255 millió adathalász-támadás történt), valótlan tartalmú sms-eseket, így már akkor sem hiszik, hogy nyertek, amikor telefonon hívják őket, és nem érzik biztonságban az adataik megadását a promóciós játékokhoz, ami visszaveti kedvüket. Látni akarják a valódi nyerteseket, hogy bizonyosságuk legyen arról, hogy valaki, bárki tényleg nyertes lett, és megkapta az ígért díjakat.
16 éve rendezzük meg ezt a versenyt, jó és rossz időkben, de ilyen jellegű jegyeket sosem tapasztaltunk a vásárlók megkérdezésekor. Ez intő jel arra, hogy még jobban fel kell készülni a transzparenciára és biztonságra, ha akkor is fenn szeretnénk tartani a promóciók iránti érdeklődést, amikor már nem feltétlenül az ár lesz az úr, és szabja meg, hogy az olcsóbb márkákra, üzletekre váltsanak és az ígéretes promóciókat keressék a szűkülő pénztárcájú vásárlók.
Nem véletlenül írtunk már tavaly is cikket a NIS2-vel kapcsolatban, hiszen nagyon fontos, hogy idén június 30-ig az EU-rendelet alá tartozó cégeknek maguknak kell jelentkezni a nyilvántartásba vételre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH). Október 18-án pedig már meg is kell fizetni a felügyeleti díjat, amely az előző évi árbevétel 0,015%-a, de maximum 10 millió forint. A másik oldalon viszont a bírság óriási, 10 millió euró, de legfeljebb az éves árbevétel 2%-a lehet. Az első kiberbiztonsági auditnak az érintett cégek esetében 2025. december 31-ig kell meglennie. Szóval, nem tréfa a dolog, érdemes időben lépni, felkészülni és védekezni!
Üdvözlettel:
Hermann Zsuzsanna, főszerkesztő
Kapcsolódó cikkeink
Válságállóság az AI és ESG segítségével – KPMG CEO Outlook 2024
A hosszú távú válságállóság megteremtése kulcsfontosságú a siker szempontjából, nem…
Tovább olvasom >A magyarok háromnegyede jól ismeri az AI-t – derült ki az Ipsos globális felméréséből
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról,…
Tovább olvasom >Megtérül a fenntarthatóság
Az EY 2024-es Fenntartható Érték Tanulmánya szerint a fenntarthatósági beruházások…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új AI alapú tervezőeszközzel segíti az amerikai kereskedőket az Alibaba
Az Alibaba International bevezette a kis- és középvállalkozások igényeire szabva…
Tovább olvasom >Jézus volt az első kommunikátor
Kőszegi András márkatanácsadó volt a Futuretalks Krozsó Szilviával podcastsorozatunk legutóbbi…
Tovább olvasom >