Kiberül vagy magyarul?
Sokszor jut eszünkbe értetlenségünkben a kiberbiztonság és az AI kapcsán, hogy amit hallunk, vajon magyarul halljuk-e?
A minap egy nagyon érdekes előadáson vettem részt kiberbiztonsági témában, amikor is elhangzott, hogy az FMCG a top 3 egyike a kibertámadás célkeresztjében. És tudjuk sajnos, hogy itthon sem élünk védőburokban… Tavaly mintegy 30 milliárd forintot költöttek a cégek itthon arra, hogy visszaszerezzék értékeiket. De, ami még ennél is megdöbbentőbb adat, hogy 2023-ban globálisan mintegy 8000 milliárd dollár volt a kibertámadások összesített kárértéke, és sajnos az elmúlt három év adatait tekintve emelkedő tendenciát mutat: 2028-ra az előrejelzések már 13 700 milliárd dollárra szaladnak.
Anélkül, hogy tovább folytatnám az előadás részleteit, az április közepén tartott Promóciók napja konferenciánkon a bevezető beszédemben is meg kellett említenem, hogy az idén benyújtott promóciós pályázatok fókuszcsoport-kutatásaiban új elemként jelent meg a vásárlók bizalmatlansága, gyanakvása és a hitelesség megkérdőjelezése. Arra vezethető mindez vissza, hogy elmondásuk alapján naponta kapnak adathalász e-maileket (2022-ben 500 millió zsarolóvírus-támadás és 255 millió adathalász-támadás történt), valótlan tartalmú sms-eseket, így már akkor sem hiszik, hogy nyertek, amikor telefonon hívják őket, és nem érzik biztonságban az adataik megadását a promóciós játékokhoz, ami visszaveti kedvüket. Látni akarják a valódi nyerteseket, hogy bizonyosságuk legyen arról, hogy valaki, bárki tényleg nyertes lett, és megkapta az ígért díjakat.
16 éve rendezzük meg ezt a versenyt, jó és rossz időkben, de ilyen jellegű jegyeket sosem tapasztaltunk a vásárlók megkérdezésekor. Ez intő jel arra, hogy még jobban fel kell készülni a transzparenciára és biztonságra, ha akkor is fenn szeretnénk tartani a promóciók iránti érdeklődést, amikor már nem feltétlenül az ár lesz az úr, és szabja meg, hogy az olcsóbb márkákra, üzletekre váltsanak és az ígéretes promóciókat keressék a szűkülő pénztárcájú vásárlók.
Nem véletlenül írtunk már tavaly is cikket a NIS2-vel kapcsolatban, hiszen nagyon fontos, hogy idén június 30-ig az EU-rendelet alá tartozó cégeknek maguknak kell jelentkezni a nyilvántartásba vételre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH). Október 18-án pedig már meg is kell fizetni a felügyeleti díjat, amely az előző évi árbevétel 0,015%-a, de maximum 10 millió forint. A másik oldalon viszont a bírság óriási, 10 millió euró, de legfeljebb az éves árbevétel 2%-a lehet. Az első kiberbiztonsági auditnak az érintett cégek esetében 2025. december 31-ig kell meglennie. Szóval, nem tréfa a dolog, érdemes időben lépni, felkészülni és védekezni!
Üdvözlettel:
Hermann Zsuzsanna, főszerkesztő
Kapcsolódó cikkeink
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették…
Tovább olvasom >Kávét rendel majd az LG autós asszisztense, ha fáradt a sofőr
Az LG Electronics (LG) bemutatta a fejlett autóipari technológiai koncepciókat…
Tovább olvasom >Ritkábban használják a mesterséges intelligenciát a munkához a magyarok, mint a nemzetközi átlag
A magyar munkavállalók a globális átlagnál ritkábban használják a mesterséges…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kézműves vagy a Temu jelző lesz a fa alatt? – felmérést készített a Meska magyar kézműves oldal
A Meska online kézműves piactér felmérése szerint az emberek közel…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >Önálló vállalkozásba szervezi víz- és prémiumital-üzletágát a Nestlé
A jövő év elejétől globálisan önálló vállalkozásba szervezi víz- és…
Tovább olvasom >