Kiaknázatlan az ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása
Kiaknázatlan a hazai ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása – hívta fel a figyelmet Nagy István, a Földművelésügyi (FM) parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, amelyet egy sóskúti mészkőbányánál tartott.
Egyes nemfémes ásványi nyersanyagok kiválóan alkalmasak a termőföldek talajjavítására, ilyen például a mészkő, a dolomit, a szervesanyag-bevitelre alkalmas tőzeg, a lignitpor, a komplex hatású zeolit és a kálitufa. Nagy István szerint a könnyű, azonnali hatást biztosító műtrágyákkal szemben ezen anyagok alkalmazása hosszú távú befektetés, hiszen hozzájárulnak a fenntartható ökológiai mezőgazdaság eléréséhez is.
Az államtitkár jelezte: Magyarország ezekből a nyersanyagokból a mezőgazdasági felhasználás mértékét figyelembe véve gyakorlatilag korlátlan erőforrásokkal rendelkezik. Nagy István kifejtette: az elmúlt 50 évben a mezőgazdasági területeken olyan mértékben gyengült a talajok tápanyaggal való ellátottsága, ami nem tartható fenn tovább. Ezek a bányászati termékek megoldást nyújtanak a talajok szerkezetének javítására, szerves anyagaikat természetes úton lehet így pótolni – emelte ki.
Tájékoztatása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa alapján jelenleg 103 ásványi nyersanyagalapú termésnövelő készítmény rendelkezik engedéllyel, ezek közül 33 import termék, a többi hetvenet pedig 41 hazai cég állítja elő.
Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) együttműködésében az idén elindult egy projekt Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérésére. Vizsgálják a hazai szervesanyag-tartalmú kőzetek, karbonátok és nemesagyagok elterjedését és kitermelhető mennyiségét is. Ez alapján térinformatikai adatbázis készül, amely a térképi megjelenítés mellett különféle információkat is tartalmaz majd.
Tájékoztatása szerint a felmérés megkezdődött, a jelenlegi fázisban a két intézmény azt térképezi fel, hogy milyen külső tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Együttműködési megállapodást kötött a NAK és a MATE
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar…
Tovább olvasom >A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagdíjkedvezményt nyújt mintegy 300 ezer tagjának
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének egyhangú döntése értelmében…
Tovább olvasom >Magosz közgyűlés: nagy kihívások előtt állnak az európai gazdálkodók
Nagy kihívások előtt állnak az európai gazdálkodók, miután az Európai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >