Ki védi meg beszállítókat? Európai uniós megoldásokat sürgetnek a civilek

Május 12. a méltányos kereskedelem világnapja. Ez alkalomból civilszervezetek európai uniós megoldások szükségességére hívják fel a figyelmet a kiskereskedelmi láncok beszállítókkal szembeni visszaélései ellen.

A Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományok Intézete (British Institute for International and Comparative Law, BIICL) számos nemzetközi civilszervezet, köztük a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, (Consumers International), a Fair Trade Advocacy Office, a Christliche Initiative Romero és az Oxfam Germany (Németország), a Centre for Research on Multinational Corporations (Hollandia), a Traidcraft (Nagy-Britannia), a National Farmers’ Uniron (Nagy-Britannia) valamint a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével tanulmányt tett közzé az élelmiszerkereskedelmi beszállítókkal szembeni visszaélések visszaszorításának európai szintű jogi lehetőségeiről.

A tanulmány elkészítésére a felsorolt nemzetközi és európai civilszervezetek adtak megbízást, amelyek aggodalommal figyelik a kiskereskedelem koncentrálódásának kedvezőtlen hatásait a termelőkre, a beszállítói hálózat alkalmazottaira és a fogyasztók választási lehetőségeire.
A tanulmány olyan jogi és önszabályozási lehetőségeket mutat be, amelyek alkalmazásával az Európai Unió biztosíthatja a „fair play”-t az élelmiszerkereskedelemben. A javasolt eljárások egy részét már ma is alkalmazzák tagországi szinten a kereskedők és a beszállítók közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszűntetése érdekében.
A vizsgált tizenöt tagállamból tízben már léteznek eljárások arra, hogy megelőzzék a beszállítói láncban tapasztalható méltánytalan eljárásokat. A legtöbb országban törvényi szabályozással és az önszabályozást ösztönző eszközökkel is élnek. Öt tagállamban szintén folyamatban van hasonló intézkedések bevezetése. Két országban bebizonyosodott, hogy az eredeti szabályozás túl gyenge volt és nem vezetett eredményre, ezért további szigorításokat vezettek be.

A BIICL jelentésével kapcsolatban az brit Nemzeti Gazdaszövetség (National Farmers’ Union, NFU) vállalati kapcsolatok igazgatója, Tom Hind, a tanulmány egyik megrendelője úgy nyilatkozott, hogy „Nem csak Nagy-Britanniában okoznak problémát a kereskedelmi láncok és más nagy felvásárlók visszaélései a beszállítókkal szemben, Európa más részein és a fejlődő országokban éppúgy szenvednek tőle.”

A beszállítókkal szembeni visszaélések Magyarországon is komoly problémát jelentenek, mint arra a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a korábbi években elvégzett kutatások is rámutatnak. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa hozzátette: „Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem egyre inkább globálissá válik. Fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szabályozása is kövesse ezt a folyamatot, és az Európai Unió tagországai is harmonizálják a beszállítói lánc gyengébb szereplőit védő intézkedéseiket. Az egységes védőháló hiányának nem csak a magyar, az európai és a fejlődő országokbeli beszállítók látják a kárát, de hosszabb távon a fogyasztók választási lehetőségei is szűkülhetnek a beszállítók ellehetetlenülésével. Az Európai Uniónak is sürgősen cselekednie kell az élelmiszerkereskedelmi láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében. A tanulmányban számos intézkedési lehetőséget összegyűjtöttünk.”
Az európai összehasonlításban Magyarország többek között Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Romániával együtt azon országok közé tartozik, amelyekben viszonylag szigorúan szabályozzák a kérdést.

A jelentés szerzői szerint az lenne a legmegfelelőbb, ha az EU döntéshozói létrehoznának egy keretrendszert a beszállítókat védő intézkedési lehetőségekből. A civilszervezetek a következőket ajánlják a döntéshozók figyelmébe a beszállítókat védő szabályozás kialakításához:

• Olyan szabályok kidolgozása, amelyek alapja, hogy a kereskedő méltányosan, jogkövetően és jóhiszeműen szerződik beszállítóival, nem alkalmaz kényszerítő megoldásokat és elismeri, hogy beszállítóinak is kiszámíthatóságra van szüksége (azaz a méltányos szerződés alapjai).
• Olyan eljárások, amelyek megfelelően kezelik az erőfölényből és az egyenlőtlen tárgyalási pozíciókból adódó problémákat.
• Az ügy nyomon követésére és képviseletére szakosodott jogi biztosi (ombudsperson) intézmény létrehozása.
• Rendszeres jelentések készítése az élelmiszeripari vállalkozások körében, amelyek rávilágítanak a legjobb gyakorlatokra és az akut problémákra.
• Olyan eljárások kialakítása, amelyek lehetővé teszik a névtelen panaszbejelentést, és ezáltal védik a kényes helyzetben lévő beszállítókat.
• Olyan hatékony intézkedések bevezetése, amelyeknek valóban visszatartó ereje van a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben (pl. pénzbüntetések).
• A beszállítók helyzetét feltáró hivatali vizsgálatok biztosítása.
• Olyan szabályozási keretrendszerek szükségesek, amelyek az élelmiszerbeszállítói lánc minden szereplője számára elérhetőek, attól függetlenül, hogy mely országban működnek.
• Kötelezettségvállalási eljárások elérhetővé tétele.

Jelenleg is folyik a vita a különböző európai uniós intézmények között arról, hogyan lehetne a beszállítókat védő szabályokat alkotni úgy, hogy nem korlátozzák a piac működését. 2012 januárjában az Európai Parlament határozatba foglalta az élelmiszer beszállítói láncban észlelt egyenlőtlenségeket. Az Európai Bizottság szintén foglalkozik a kérdéssel és összehívott egy magas rangú politikai szakértő testületet, hogy dolgozzon ki javaslatokat az élelmiszerlánc megfelelő működése érdekében (High Level Forum for a Better Functioning Food Supply Chain). A testület előreláthatólag 2012 nyarán fejezi be munkáját, Magyarországot a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseli.