K&H: mit mutat a fiatalok pénztárcája? Minden negyedik magyar huszonéves képtelen félretenni

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 13. 10:51

Bár a fiatalok 57 százaléka rendelkezik valamekkora megtakarítással, 25 százalékuk nem tud rendszeresen félretenni, emellett jelentős az eltérés a férfiak és a nők között a legfrissebb K&H ifjúsági index szerint. A 19-29 évesek 18 százaléka csak akkor takarít meg, ha nagyobb összeg áll a házhoz, és bár havi rendszerességgel 43 százalékuk spórol, de nagyon eltérő összegeket tudnak félretenni.

19-29 évesek 18 százaléka csak akkor takarít meg, ha nagyobb összeg áll a házhoz

Hogyan tudnak takarékoskodni a fiatalok – ezt a kérdést vizsgálta a 19-29 évesek körében a K&H ifjúsági index az elmúlt tíz év minden negyedévében, így 2024 végén is. Az eredmények továbbra is felemásak.

Ami kedvező, hogy a fiatalok kisebb többségének van megtakarítása, egészen pontosan 57 százalékukra igaz ez. Bár ez az eredmény 2022 vége óta számszerűleg a legmagasabb arány, de csak hibahatáron belüli az eltérés akár az előző negyedévekhez (51-55 százalék), akár a 2022 végi 59 százalékhoz képest. Ugyanakkor az is tény, hogy 2019 előtt rendre 50 százalék alatti értékek születtek, vagyis, ha szerény mértékben is, de hosszabb távon nőtt a megtakarítással rendelkező fiatalok aránya.

Nem könnyű feladat

A tempósabb növekedéshez persze az kellene, hogy többen tudjanak rendszeresen félretenni, ám ezen a téren bőven van tér a fejlődésre. A kutatás szerint a múlt év utolsó negyedévében a fiatalok 25 százaléka képtelen volt takarékoskodni. Jelentős a nemek közötti eltérés: a nők 32 százaléka nem spórol, a férfiaknál csak 19 százalék ez az arány. Ez az eltérés részben magyarázható azzal, hogy a nők bevételei alacsonyabbak: a kutatás szerint a férfiak átlagos nettó jövedelme ugyanis a múlt év utolsó negyedévében 261 ezer forintot tett ki, szemben a nők 205 ezer forintjával.

A keleti vármegyékben 34 százalék nem tud vagy akar megtakarítani, ami magyarázható azzal is, hogy ebben az országrészben az átlaghoz képest alacsonyabbak a jövedelmek.

A megkérdezettek 14 százaléka azt mondta magáról, hogy rendszeresen spórol, de ezt nem tudja havonta megtenni. A fiatalok közel ötöde, 18 százaléka pedig kizárólag akkor tud spórolni, ha nagyobb összeghez jut: ez leginkább a kisebb városokban élő huszonévesekre jellemző.

Mennyi marad?

A részletes adatokból kiderül továbbá, hogy a hónap elején a fiatalok 28 százaléka tesz félre, míg 15 százalékuk megvárja a hónap végi számvetést, ami pedig megmarad, az megy a tartalékba. Tehát a fiatalok 43 százaléka tudott valamennyi pénzt félretenni a felmérés készítését megelőző hónapban, ebből 34 százalékuk meg is tudta mondani, hogy mennyit.

Ugyanakkor 50 százalékuk semennyi pénzt nem tudott félretenni 2024. októbere során, ami jelentős növekedés az előző mérés 39 százalékos eredményhez képest, emellett az eddig mért legmagasabb arány. Ha beleszámoljuk 0 forinttal azokat is, akik az előző hónap során egyáltalán nem tudtak spórolni, akkor a megtakarítás havi átlagos összegére 35 ezer forintot kapunk, ami 6-8 ezer forintnyi csökkenést jelent az év korábbi negyedéveiben mért átlagos összegekhez képest.

K&H ifjúsági index
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. október 30. és november 8. között történt.