K&H: Mi történt a forinttal? Mire lenne szükség Magyarországon és mi várható Európában?
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

A magyar gazdaság jelentős kiadási többlettel fut.
Egyelőre sok a bizonytalanság, hogy az uniós parlamenti választások után merre indul majd az Európai Unió, de azért pár dolog már látszik. Sokan a szélsőjobb jelentős megerősödését várták, az eredményekből ki is derült, hogy növelték a súlyukat – Franciaországban például győzött ez a politikai erő -, de a jelentős áttörés azért elmaradt.
Fókuszban a költségvetés
Most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire föderális úton halad tovább az EU. „Ez részben a külpolitikai és gazdasági döntések, ezen belül a költségvetési politika alakulása miatt is fontos. Másként fogalmazva van egy fiskális kérdőjel, hogy mennyire lesznek szigorúak ezen a téren a tagországok. A költségek ugyanis emelkedő pályán vannak, részben a kamatkiadások miatt, de a társadalom elöregedése szintén terhet jelent tartósan, így előbb-utóbb mindenképpen lépni kell” – mondta Németh Dávid értékelve a június elején megtartott választásokat. Szintén nehéz most megmondani, hogy a zöldpártok és a zöldpolitika mennyire lesz erős a jövőben, vagyis kérdéses, hogy milyen tempóban lehet keresztülvinni ezeket a törekvéseket.
Az sem látszik pontosan, hogy mennyire lesz protekcionista az Európai Unió.
„Az még bizonytalan, hogy a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes büntetővámok után lesz-e még nagyobb szigor, vagy esetleg más területeken is várható-e hasonló intézkedés.” – tette hozzá az elemző. „Az, hogy Franciaországban a választási eredmény miatt előrehozott választásokat írtak ki, bizonytalanságot okozott a piacokon. Ezt láttuk a múlt héten, jelentős esések voltak, különösen a párizsi tőzsdén. A befektetők attól tartanak, hogy az új francia kormány többet fog költeni. Emellett kérdéses, hogy milyen lesz a Franciaország és Németország közötti együttműködés, amely alapvetően meghatározhatja az uniós gazdaság teljesítményét”
– mondta Németh Dávid.
Ahogy az EU-s országokban, úgy Magyarországon is kiemelt szerepet kap a költségvetési tényező. A magyar gazdaság ugyanis jelentős kiadási többlettel fut. Ezért jó eséllyel az idén és a következő években is kiigazításokra lenne szükség. 2024-ben ennek a mértéke a mostani helyzet alapján szerinte 500 milliárd forint lehet.
Mi lesz a magyar kamattal?
A rövid távú helyzetről azt mondta, hogy a múlt heti – az uniós választások eredménye miatt kialakult – nemzetközi bizonytalanság miatt felerősödött a kockázatkerülés a piacokon, emiatt erősödött a dollár az euróval szemben is. Ilyen esetekben pedig a forint sem jelent vonzó célpontot. Ez vezetett oda, hogy az euró jegyzése megközelítette a 400 forintos szinteket. Ugyanakkor ezen a hétfőn már korrekció történt. Majd ebben a viszonylag érzékeny helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése: a magyar jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot.
„Számítani lehetett arra, hogy a jegybank viszonylag szigorú kommentárt fűz a döntéséhez, abban az értelemben, hogy továbbra is adatvezérelt politikát követ és figyeli a nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve lépéseit. Tehát összességében óvatos lépésekkel halad a monetáris lazítás útján, ez magában foglalja azt is, hogy időnként szünetet tart a kamatvágásokat tekintve” – közölte az elemző.
Németh Dávid úgy látja, hogy a jelenlegi kilátások szerint az év végére a magyar kamatszint 6,25 százalékra csökkenhet. „Ezt megerősíti az is, hogy a várakozásainkkal összhangban az MNB a friss inflációs jelentésében a fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította. Mi pedig úgy látjuk, hogy az év végére 5 százalék körüli szintre gyorsulhat az infláció a korábbi 5,5 százalékos várakozásunkkal szemben” – fogalmazott.
A keddi jegybanki döntés után erősödött a magyar deviza, az euró árfolyama ugyanis kedden délután 394 forint környékén is járt. A forintra vonatkozó előrejelzését ismertetve Németh Dávid hozzáfűzte: „Az alapforgatókönyv alapján továbbra is azt várom, hogy az euró az idén a 385 és 400 forintos sávban marad. Persze ez akkor érvényes, ha komolyabb gazdasági, nemzetközi vagy geopolitikai sokk nem következik be.”
Kapcsolódó cikkeink
Kedvező feltételekkel jön az új zöldhitel
Új, lakáscélú zöldhitellel jelenik meg a piacon a K&H áprilistól…
Tovább olvasom >A mobiltelefont már nemcsak fizetésre használja a Z-gen
Folyamatosan növekszik az okostelefonos fizetések száma és összege a K&H-nál.…
Tovább olvasom >Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >