K&H: Már az állattenyésztők is megismerhetik üvegházhatású gáz kibocsátásukat

K&H agrár CO2 kalkulátort, amely megmutatja, hogy mekkora karbonlábnyoma van az adott állattenyésztő gazdaságnak

A KSH GSZÖ 2023-as felmérésének előzetes adatai szerint Magyarországon az összes mezőgazdasági vállalkozásokon belül az állattenyésztők aránya mindössze 14 százalékot tesz ki.

„A K&H agár hitelportfólión belül az állattenyésztés aránya az országos átlagnál jóval magasabb, 43 százalék. Erősen kötődünk tehát az állattenyésztéshez, így közelről látjuk és értjük az ezen cégeket érintő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek közül az egyik legfontosabb a zöld gazdálkodás megvalósítása. Hiszen a fenntarthatóság ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is. A Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottjaként ezért tudásunkat gyakorlatorientáltan kívánjuk átadni partnereinknek és ügyfeleinknek egyaránt”

– mondta el Demeter Zoltán, a K&H, Az év legjobb digitális bankja, Agrárüzletágának vezetője. 

Mennyi az annyi?

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2013-as, legszélesebb körben alkalmazott becslése szerint az állattenyésztés felelős az ÜHG globális kibocsátásának 14,5 százalékáért. Ennek legnagyobb részét a metán teszi ki (44%), míg a fennmaradó rész szinte egyenlő arányban oszlik meg dinitrogén-oxid és szén-dioxid között (29% és 27%). „Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen egy adott gazdaság karbonlábnyomát, első lépésként a pontos számokkal kell tisztában lenni. Tapasztalataink szerint ez az adatalapú megközelítés még hiányzik a hazai gyakorlatból, ezért kibővítettük az ingyenesen elérhető, Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített K&H agrár CO₂ kalkulátort, hogy az állattenyésztőknek is egy jó kiindulási alapot tudjunk biztosítani a számszerűsítéshez – hangsúlyozta Demeter Zoltán.  

Az állattenyésztés ÜHG kibocsátásának nagy része négy fő kategóriába sorolható: emésztés, trágyakezelés, takarmánytermelés és energiafogyasztás. „A kulcs az alkalmazkodáson van, illetve, hogy a pontos számok ismeretében már célzottan el lehet indulni a csökkentés útján. Ebben segíthet például a takarmányozási oldalról a nyersfehérje bevitel optimalizálása, a szervestrágya, hígtrágya-tárolók befedése, esetleg a trágya biogázüzemben történő hasznosítása. Emellett pedig a megfelelő genetika megválasztása, illetve az erre irányuló K+F tevékenység is nagymértékben hozzájárulhat az állattenyésztés ÜHG kibocsátásának csökkentéséhez” – tette hozzá a szakértő.