K&H fenntarthatósági index: több a jó szándék, de a tettek még váratnak magukra

Pozitív fordulat a vállalati hozzáállásban és stratégiai gondolkodásban

A legnagyobb előrelépés az attitűd és stratégia terén történt:

Az attitűd alindex 72 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke. A vállalatvezetők túlnyomó többsége elismeri a fenntarthatósági szempontok fontosságát, 97 százalékuk szerint a fenntartható működés hosszú távon javítja a pénzügyi eredményességet.
A stratégia alindex szintén rekordot döntött, 6 ponttal 40 pontra emelkedett. A cégek fele már vállalati szinten is rendszeresen foglalkozik fenntarthatósággal, és négyötödük tisztában van az EU 2050-re kitűzött karbonkibocsátási céljaival.
a K&H fenntarthatósági index és alindexei

Nagyvállalatok visszafogottsága: eltűnő előny

A 4 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek – amelyek eddig rendre a fenntarthatósági mutatók élén jártak – jelentősen visszafogták aktivitásukat. A körükben mért főindex 9 pontot esett, jelenleg 50 ponton áll. Ez a csökkenés minden alindexben – különösen a stratégia, mérés és társadalom területein – tetten érhető.
Eközben a kisebb vállalatok (300 millió – 1 milliárd Ft közti árbevétel) indexe lassú, de folyamatos emelkedést mutat – így a nagyok és kicsik közötti különbség csökkenni látszik: a kisebb vállalatok stratégiai és attitűd alindexe ugrott meg. Az 1 milliárdos árbevételnél kisebb cégek attitűd- és stratégia-alindexe egyaránt 7-7 ponttal emelkedett, mindkettőben a fenntarthatósági index mérésének csúcspontját érve el.

a K&H fenntarthatósági index alindexei – árbevétel szerinti bontás

Társadalmi felelősségvállalás: történelmi mélypont

Ezzel párhuzamosan drámai visszaesés történt a társadalmi aspektusokban: A társadalom alindex 16 ponttal 20 pontra esett vissza, ez az eddigi legalacsonyabb érték.

Bár a cégek 70 százaléka elvileg foglalkozik valamelyik CSR-területtel, a lefedett témakörök száma jelentősen csökkent, átlagosan háromról kettőre.
Különösen nagy visszaesés tapasztalható az etikus üzleti viselkedés (61% helyett 44%), a méltányos bánásmód (58% helyett 39%) és a munka-magánélet egyensúly (51% helyett 27%) céges szintű integrációja területén.

Mérés és auditálás: változatlanul gyenge teljesítmény

A mérés, auditálás alindex továbbra is 13 ponton áll – vagyis a vállalatok többsége még mindig nem méri, nem auditálja, és nem is tervezi mérni karbonkibocsátását:

Mindössze huszaduk végez tényleges karbonkibocsátás-mérést.

A karbonsemlegesség elérésére céldátumot kitűző cégek aránya 11%-ról 4%-ra esett vissza.
A fenntartható termékekkel, tanúsítványokkal rendelkező cégek aránya is alig 6%, miközben 92% egyáltalán nem tervez ezen változtatni
mit üzennek ezek az eredmények?

„A kutatás megmutatja, hogy a fenntarthatóság már nem pusztán trend, hanem a vállalati jövőkép része. A gondolkodásban és a szándékokban egyértelmű előrelépés történt, különösen a stratégiai szinten történő beágyazottság és az EU-s célok ismerete terén. Az attitűd és a stratégia indexek szignifikáns emelkedése kompenzálta a főindexben a társadalom alindex zuhanását, valamint a mérés és auditálás index csökkenését – utóbbi összefüggésben állhat az úgynevezett omnibusz törvény lazításaival, a depresszív gazdasági légkörrel. A nagy cégeknél a fenntarthatósági törekvések megvannak, ám a jogszabályi környezet enyhülésével és a gazdasági nehézségek hatására inkább a szinten tartás, a versenyképesség megőrzése került előtérbe, és az olyan kevésbé központi elemek, mint a társadalmi felelősség, háttérbe szorultak”

– fogalmazott Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.