K&H fenntarthatósági index: fejben már ott vagyunk – tettekben még nem mindig

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

Új csúcsot ért el a vállalatvezetők fenntarthatósághoz való hozzáállását mérő attitűd alindex, amely 72 ponton áll – ez a legmagasabb érték a 2022 óta készülő K&H index történetében. A cégvezetők többsége már nemcsak erkölcsi vagy társadalmi kérdésként tekint a fenntarthatóságra, hanem üzleti előnyként is. A válaszadók 97%-a szerint a fenntartható működés javítja a pénzügyi eredményességet, 96%-uk pedig úgy véli, hogy a környezeti és társadalmi szempontok érvényesítése a befektetők és a fogyasztók számára is értéket képvisel.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint ez a szemléleti fordulat már önmagában is eredmény: „Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a vállalatvezetők fejben már ott vannak a fenntarthatóság mellett. A kérdés most az, hogyan lehet ezt a szemléletet tényleges cselekvéssé és mérhető eredményekké fordítani.”

Stratégiai gondolkodásban is elindult a változás

A cégek döntéshozói egyre inkább érzékelik, hogy a fiatal munkavállalók számára alapelvárás lett a fenntarthatóság. Korábban a vezetők kevesebb mint fele gondolta így, ma már négyötödük szerint fontos a zöld működés a fiataloknak. Ezzel párhuzamosan az uniós karbonkibocsátási célokat is egyre többen ismerik: tízből nyolc cégvezető pontosan tisztában van a 2050-es karbonsemlegességi célkitűzéssel.

A stratégia alindex 6 ponttal 40 pontra emelkedett, ami ugyan még nem kiugró érték, de pozitív trendet jelez. A cégek fele már vállalati szinten is foglalkozik fenntarthatósággal, és a kisebb árbevételű cégek (1 milliárd Ft alattiak) körében is nőtt a tudatosság.

Nagyok helyett a kicsik mutatják az utat?

Érdekes módon a korábban élen járó nagyvállalatok – a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek – visszafogták aktivitásukat: körükben a főindex 9 pontot esett. Ennek oka részben a jogszabályi környezet lazulása, részben a gazdasági nehézségek lehetnek, amelyek a fenntarthatósági beruházások elhalasztására ösztönöznek.

Érdekes eltolódás látható az egyes vállalati méretkategóriák teljesítményében is. A 300 millió és 1 milliárd forint közötti forgalmú vállalkozások körében különösen látványos az attitűd- és stratégiaindex emelkedése, amely mindkét dimenzióban elérte az eddigi legjobb értékeket. A fenntarthatósági versenyben már nem a méret dönt, hanem a szemléletváltás tempója.

A társadalmi felelősség háttérbe szorult

Noha a környezeti szemlélet egyre inkább beépül a vállalati gondolkodásba, a társadalmi fenntarthatóság súlyos visszaesést mutat. Az erre vonatkozó alindex történelmi mélypontra, 20 pontra esett vissza.

A cégek 70%-a elvileg foglalkozik ugyan valamilyen CSR-területtel, de a lefedett témák száma csökkent. Különösen nagy a visszaesés az etikus üzleti viselkedés (61%-ról 44%-ra), a méltányos bánásmód (58%-ról 39%-ra) és a munka–magánélet egyensúly (51%-ról 27%-ra) integrációjában.

Mérés nélkül nincs hatás

A mérés és auditálás alindex továbbra is kritikusan alacsony szinten, 13 ponton stagnál. A válaszadó vállalatok alig 5%-a végez tényleges karbonkibocsátás-mérést, és a karbonsemlegesség elérésére céldátumot kitűző cégek aránya is drasztikusan visszaesett: 11%-ról mindössze 4%-ra.

Hasonlóan alacsony (6% alatti) azok aránya, akik fenntartható termékekkel vagy tanúsítvánnyal rendelkeznek – 92%-uk nem is tervezi a változtatást. A gondolkodás zöldül, de a szisztematikus mérés és külső hitelesítés továbbra is hiányzik a gyakorlatból. Márpedig valódi előrelépés ezek nélkül aligha képzelhető el.