K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem

Bár a középkorúak jövedelme többéves távlatban emelkedést mutat, az anyagi helyzetüket továbbra sem érzik igazán stabilnak – így foglalható össze a K&H legfrissebb kutatása, amely egyebek mellett a 30-59 évesek helyzetét vizsgálta a harmadik negyedévben.

A saját pénzügyi helyzetét mindössze a megkérdezettek 25 százaléka tartja pozitívnak, vagy teljes mértékben kiszámíthatónak, biztonságosnak, a másik végletet pedig az a 20 százalék jelenti, akik kifejezetten negatívan látják az anyagi helyzetüket, ami jelentős bizonytalanságra utal. Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 54 százaléka látja kedvezőnek vagy viszonylag pozitívnak a pénzügyi hátterét, a többiek, azaz a válaszadók majdnem fele viszont negatív véleményen van. Utóbbiak aránya az előző negyedévhez képest szerény mértékben emelkedett.

Mit mutatnak a forintosított adatok?

Az átlagos jövedelem a megkérdezettek háztartásában 528 ezer forint volt. Ez közel 40 ezer forintos korrekciót jelent az előző negyedévben eddig mért legmagasabb értékhez, 566 ezer forinthoz képest, de még meghaladja a korábbi három negyedévben mért 500 ezer forint közeli átlagértékeket. A hosszabb távú trendeket nézve látszik, hogy 2015 óta fokozatosan emelkedik a háztartások jövedelme. A 300 ezer forintos szintet 2018-ban, a 400 ezres határt 2021 végén, az 500 ezreset pedig egy évvel ezelőtt lépte át a középkorúak háztartási jövedelmi átlaga a felmérés szerint.

Az, hogy a jövedelem trendszerű emelkedése ellenére az anyagi biztonságérzet alacsony, részben magyarázható a háztartások óvatosságával. Egyelőre sok háztartás bizonytalan a kilátásokat illetően, ami látszik a kiskereskedelmi forgalom adatain is. Ez részben azzal is indokolható, hogy a múlt év során a kiemelkedően magas infláción miatt reálértékben csökkenést tapasztalt a lakosság, azaz visszafogottabb volt a vásárlóereje. Bár a keresetek és a reálbérek nemzetgazdasági szinten is idén jelentős emelkedést mutatnak, a lakosság még nem kezdett el bátrabban költekezni, még mindig halogatja a komolyabb beszerzéseket.

Derűlátók és borúlátók

A kutatás szerint a 30-59 éves lakosság csupán 25 százaléka érzi magát igazán biztonságban anyagilag. A férfiak körében ez az arány magasabb, 31 százalékos, szemben a nőkre jellemző alacsonyabb, 19 százalékkal.

Ugyanakkor a megkérdezettek 20 százaléka kifejezetten pesszimista és kiszámíthatatlannak látja anyagi helyzetét. A falvakban élők esetében 25 százalékos ez a mutató. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal borúlátóbban ítélik meg anyagi helyzetüket, mint a felsőfokú végzettségűek, előbbieknél 23, utóbbiaknál 14 százalékos a pesszimisták aránya. Ez pedig azzal támasztható alá, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

Gond nélkül vagy nélkülözve

A kutatás konkrét forint értékeken keresztül is bemutatja a korosztály anyagi helyzetét a válaszok átlagai alapján. Az érintettek 10 százaléka él gond nélkül és rendszeresen takarékoskodik, ehhez 745 ezer forintos jövedelmet mondtak átlagosan. A következő csoportba sorolták a kutatók azokat, akik a 662 ezer forintos jövedelmükből kijönnek egy-egy hónapban és alkalmanként még félre is tudnak tenni a pénzből. Ők a válaszadók harmadát, azaz 33 százalékát jelentették.

Szintén egyharmad – valamivel kevesebb, 32 százalékos – azoknak az aránya, akik átlagban 458 ezer forintos jövedelemről számoltak be – ez az összeg a mindennapi megélhetéshez elég, de ahhoz már kevés, hogy spórolásra is fussa belőle.

A megkérdezettek 18 százaléka azt mondta, hogy 370 ezer forintos háztartási jövedelmük már éppen csak elég számukra minden hónapban. 5 százalékuk mondta azt, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek, 2 százalékuknak akár nélkülöznie kell a megélhetéshez: ez a két csoport átlagosan 320 ezer forintos háztartási jövedelemről számolt be.