K&H: Ezekkel az óvintézkedésekkel próbálják kivédeni a forintgyengülést a nagyvállalatok
Pesszimisták a forint alakulását tekintve a hazai nagyvállalatok, kétharmaduk számít további forintgyengülésre jövő nyárig. A vállalatok 80 százalékát hátrányosan érinti az árfolyamváltozás, ami elsősorban a működési költségüket dobta meg. A cégek egy része már be is vezetett valamilyen óvintézkedést a gyengülő forint okozta problémák enyhítésére, ők főként euróban és csökkentett határidővel adnak árajánlatot – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index felméréséből.
További forintgyengülésre számítanak a nagyvállalatok. Ezt mutatja a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
Pesszimisták a forint alakulásával kapcsolatban a vállalatvezetők. A negyedik negyedéves adatok alapján a cégek 65 százaléka a felméréskor jellemző 401-433 forint körüli euró árfolyamnál gyengébb forinttal tervez a következő 6 hónapban. Az előző negyedévi várakozásokhoz képest – amikor a cégek 80 százaléka vélekedett így – ez mindenképpen előrelépés, de továbbra is borús képet vetít 2023-ra. Az árfolyam-ingadozás ráadásul már nem csak az elsősorban külföldre értékesítő vállalatokat érinti érzékenyen, valamint az exportarány sem befolyásolja érdemben a vállalatok helyzetét. Ezt mutatja, hogy a kizárólag hazai piacra termelő cégeknél egy év alatt a cégek ötöde helyett már közel felét (48%) érinti hátrányosan az árfolyam-ingadozás. A külföldre értékesítő vállalatoknál pedig 57 százalék mondta, hogy működésüket negatívan befolyásolja a forint gyengülése. Nincs tehát már markáns különbség a hazai és külföldi piacra értékesítő vállalatok között e tekintetben.
Egekbe szöktek a vállalati költségek
Szinte alig akad olyan cég, amely számára ne lenne kedvezőtlen az árfolyamingadozás: 10-ből 8 céget hátrányosan érint kisebb vagy nagyobb mértékben. A negatív hatások főként a vállalatokat terhelő költségek növekedésében mutatkozik meg, úgymint a működési költség (74%), az anyagköltség (65%) és a bérköltség (44%) emelkedése. Mindezeket a benzinár-stop megszüntetése és az elszabaduló rezsiárak még tovább emelik, mivel nem könnyű beépíteni a folyamatosan növekvő költségeket a munkadíjba vagy az eladási árba.
Kapcsolódó cikkeink
Olcsóbb lett a gyümölcsjoghurt, de elszállt a narancslé ára
Egy év alatt 7 százalékkal drágultak a gyermekek által gyakran…
Tovább olvasom >K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem
Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt…
Tovább olvasom >Pesszimista kereskedelmi szektor, a bővülés szándékával
Milyen hatások befolyásolják jelenleg a magyar kiskereskedelmi vállalatok működését? Hogyan…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >