K&H Elemzői kommentár: Elmaradt a meglepetés, de kockázatok azért még vannak

Idén augusztusban az éves infláció 4,3 százalékos volt, júliushoz viszonyítva pedig nem történt változás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatsora szerint. „Az adatok teljesen összhangban vannak a piaci várakozásokkal, így ezúttal nincs meglepetés” – értékelte az számokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte kedvező, hogy a változékony energia-, hatósági és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció augusztusban már a 4 százalékos szint alá került, egészen pontosan 3,9 százalékos volt.

A szakember közölte, hogy az inflációt augusztusban lefelé húzták az üzemanyagárak mellett a szezonális leárazások miatt a ruházati termékek, valamint más, nem tartós iparcikkek is. Továbbá a palackos gáz ára is kedvező irányba terelte az inflációs mutatót. Ugyanakkor az inflációt gyorsította dohánytermékek és szeszes italok drágulása, valamint a szolgáltatások díjainak emelkedése. Utóbbiak körében folytatódott a hónapok óta tartó drágulás az úgynevezett Horeca-szegmensben, azaz a vendéglátóiparhoz, szállodákhoz és cateringhez köthető szolgáltatásoknál. „A januári és februári emelkedés után a lakbérek is számottevő, 1,6 százalékos drágulást mutattak augusztusban az előző hónapihoz képest” – tette hozzá. Az élelmiszereknél felemás a kép, mivel a feldolgozatlan szezonális zöldségek és gyümölcsök ára csökkent havi összevetésben, ezzel szemben a feldolgozott élelmiszereknél, különösen a húsáruknál és tejtermékeknél volt komolyabb drágulás.

Mit hozhatnak a következő hónapok?

Németh Dávid szerint az őszi hónapokban a 4,5 százalékos szint környékére gyorsulhat az éves infláció. Részben a bázishatás miatt, részben azért, mert a szolgáltatások drágulása tartósnak látszik. „Továbbá kérdéses, hogy a nyugdíjasoknak biztosított élelmiszer-utalványok mekkora többletkeresletet generálnak és ez a hatás megjelenik-e majd az élelmiszerárak alakulásában” – fogalmazott a K&H szakértője.

A saját prognózisát ismertetve Németh Dávid elmondta azt is, hogy 2024 decemberében és az idei év elején durván megugrott az infláció az átárazások miatt. Ehhez képest 2025 és 2026 fordulóján visszafogottabb drágulást hozhatnak ezek az átárazások. Így decemberben 4 százalék közelébe, januárban pedig a 3,5 százalékos szint környékére lassulhat az éves mutató. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az árrésstopok kivezetéséhez köthető bizonytalanságokról. A jelenlegi piaci várakozások szerint erre csak a jövő évi parlamenti választások után kerülhet sor, márpedig ez a lépés jelentős inflációs kockázatot hordoz.

Mindezek alapján 2025-ben az éves átlagos infláció mértéke 4,6 százalék lehet, ami jövőre kissé mérséklődhet, de így is 4 százalék felett alakulhat.